Az al-Shabaab terrorszervezet vállalta a felelősséget a számos Szomáliában működő diplomáciai képviseletnek és nemzetközi szervezetnek otthont adó halane-i megerősített bázistábor elleni támadásért. A szomáli fővárosban, Mogadishuban lévő tábort november 4-én a hajnali órákban érte halálos rakétatámadás. Az incidenst azóta is titokzatos hallgatás övezi.
A illetékes magyar szervek nem árulták el, hány magyar tartózkodik jelenleg a táborban, megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy biztonsági okokból ezt az információt egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra.
A merényletről annyit lehet tudni, amennyi a szomáliai sajtóban, és ennek nyomán a nemzetközi médiában megjelent. A bázistábort direkt aknavetős találat érte, több külföldi életét vesztette. A Horseed Media helyi sajtóorgánum első jelentései szerint három ember megsérült a támadásban, a sebesültek egy része – akiket külföldi vállalkozóként azonosítottak – később belehalt sérüléseibe. A halálos áldozatok pontos számát hivatalosan mindmáig nem erősítették meg. Magyar áldozatról nem tudunk, de annyi információt sikerült szereznünk, hogy három ENSZ-katona is életét vesztette a támadásban.
Mohamed El-Amine Souef nagykövet, az Afrikai Unió Bizottsága (SRCC) elnökének különleges képviselője és az ATMIS (Az Afrikai Unió szomáliai átmeneti missziója) vezetője elítélte a létesítmény elleni „borzalmas támadást”. „Ez a barbár támadás nem fog eltántorítani minket és a szomáliai biztonsági erőket attól, hogy tartós békére és biztonságra törekedjünk Szomáliában… Újra megerősítjük megingathatatlan elkötelezettségünket a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a békés és virágzó Szomália felépítése mellett.” - jelentette ki Souef.
Az ATMIS felsővezetése meglátogatta a becsapódási helyszíneket a támadást követően. Biztonsági források úgy vélik, hogy az aknavetőket Mogadishu centrumából, lakott övezetből indították. Míg a szomáli kormány még nem adott ki közleményt az incidensről, az ATMIS „legmélyebb együttérzését és részvétét” fejezte ki az elhunytak családjának és gyors felépülést kívánt a sérülteknek.
A családnak meg kell szoknia, hogy az ember eltűnik néha, de mit keres az Európai Unió Szomáliában?A támadás biztonsági problémát jelent, hiszen Szomáliában jelentős számú nemzetközi békefenntartó és más nemzetközi szervezet is jelen van. Az afrikai országot évek óta sújtja a bizonytalanság, a fő fenyegetést az al-Kaida dzsihádista terrorcsoport afrikai fiókszervezete, az al- Shabaab és az Iszlám Állam jelenti. Az al-Shabaab ellen 2007 óta harcol a szomáli kormány és a 2022 áprilisában alakult (ATMIS), illetve az Afrikai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felhatalmazott többdimenziós misszió. A terrorszervezet fokozta a támadásokat, mióta Haszan Sheikh Mohamud szomáliai elnök totális háborút hirdetett a dzsihádista szervezet ellen, amely jelentős területeket ellenőriz az ország déli és középső részein, de országos szinten mindenhol –a fővárosban is - jelen van. Szomália és a térség biztonságát a terrorizmus mellett számos más konfliktus is veszélyezteti- regionális államközi feszültségek, klánok és etnikai csoportok közötti háborúk - miközben itt megy át a világ egyik létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonala. Az ország stabilitásának elősegítésére számos ország és nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió is, jelen van az országban. Az EU missziójában magyarok is szolgálnak, a Népszava épp néhány nappal a bázistábort ért támadás előtt, október 31-én közölt exkluzív interjút Stelmach László rendőr alezredessel, aki az Európai Unió Szomáliai Képességfejlesztő Missziójában (EUCAP Szomália) szolgál. A magyar szakember, aki a világ számos konfliktusövezetében vett részt különböző missziókban, lapunknak azt mondta, Szomália kihívásai még Afganisztánhoz képest is sokkal összetettebbek, a fenyegetettség és merényletkísérletek gyakorlatilag napi rendszerességgel előfordulnak itt.
A november 4-i támadás különösen aggasztó magyar szemmel is, hiszen több, egymástól független forrásunk azt állítja, hogy jövőre minimum megkétszereződik a magyar jelenlét Szomáliában. Úgy tudjuk, a Közel-Keleten és majd Csádban szolgáló magyar katonákat vezényelnek 2025 januárjától Mogadishuba.
Névtelenséget kérve nyilatkozott lapunknak egy honvédelmi szakértő, aki elmondta,
kizárt, hogy tömeges magyar jelenlét legyen a szomáliai misszióban, maximum kétszáz főből lehetséges a jelöltek kiválasztása.
Valószínűbbnek tartja a márciusi, mint a januári missziókezdést a magyar katonák számára. Hangsúlyozta, hogy önkéntes alapon lehet jelentkezni a szomáli misszióba, ahogyan ez korábban is működött. – Senki nem kényszeríthető, hogy részt vegyen egy ilyen küldetésben – mondta forrásunk.
Szomáliában az Európai Unió Szomáliai Képességfejlesztő Missziója (EUCAP Szomália) dolgozik.
