Meglehetős optimizmussal tervezte meg a kormány 2025-ös békeköltségvetését, ugyanis 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,2 százalékos inflációval számol. Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés benyújtásakor tartott parlamenti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ugyan továbbra is háborús és bizonytalan nemzetközi környezetben vagyunk, de a kilátások biztatóbbak, mint az elmúlt négy évben bármikor. A miniszter a jövő évi költségvetési terv prioritásai között említette, a családok és a vállalkozások támogatását, a rezsitámogatások fenntartását, a nyugdíjak reálértéken megőrzését, valamint a migrációval szembeni védekezést. Elmondta, hogy míg a 2024-est védelmi költségvetésnek nevezték, a 2025-ös az „új gazdaságpolitika” költségvetése lesz.
Szerinte a 3,4 százalékos jövő évi GDP-növekedés egybevág a nemzetközi szervezetek (OECD, IMF) előrejelzéseivel. A miniszter optimizmusát némileg árnyalja, hogy az idei harmadik negyedben a magyar GDP 0,8 százalékkal csökkent, és Donald Trump elnökké választásával, különösen az általa belengetett vámok miatt, az egész európai gazdaság jövőre a korábban feltételezettnél lassabban növekedhet. Ez alapján az elemzők ma már a magyar gazdaság jövő évi növekedését 2,5 százalékra várják. Ez az egy százalékos különbség 350 milliárdos adóbevétel kiesét jelent már induláskor.
A piacok nem osztották a kormány optimizmusát. A nap folyamán az euró ára 410 forint fölötti szintekre is emelkedett, amibe a legfrissebb hiányadatok is jelentősen belejátszottak. A jövő évi költségvetésben viszont technikai alapon 397,5 forintos euróval számoltak – vagyis ez is egy olyan kockázat, ami azonnal beépül a büdzsébe, ugyanis ma nincs olyan elemző, aki tartósan 400 forint alá várná a forintot 2025-ben.
A kormány kettős szorításban van. Egyrészt az idei várható 4800 milliárd forint után jövőre 4122,9 milliárd forintra szeretné csökkenteni a hiányt. Másrészt költekezni akar, pörgetni a gazdaságot, készülni a 2026-os választásokra. A törvényjavaslat 8,8 százalékos bruttó bértömeg-növekedéssel számol, a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal emelkedhet. A jövedelmeket növeli a családi adókedvezmény évközi 50 százalékos emelése is. Ugyanakkor új beruházásra mindössze 480 milliárd forintot terveznek. A választásokra készülés jegyében a kormányzati kommunikációra 39,4 milliárd forintot készülnek elkölteni.
A prioritások között határozta meg Varga a hiánycsökkentést, ami jövőre a GDP 3,7 százaléka lesz. A csökkenő hiány ellenére a kormány több területen a kiadások reálértékének növekedésével számol, vagyis 3,2 százalékos infláció felett nőhetnek az egészségügy kiadásai, amire 3717 milliárd jut, ami 330 milliárdos többlet idénhez képest. A családok támogatásra jövőre 3754 milliárd jut – ez 440 milliárddal magasabb az idei kiadásnál, köszönhetően a családi adókedvezmény évközi 50 százalékos emelésének. Az oktatásra jövőre 3876 milliárdot szánna, itt a növekmény közel 500 milliárd forint, amiből a tanári béremelésekre 190 milliárd forint juthat. A nyugdíjajakra 7200 milliárd költenek, az időskori ellátások továbbra is csak a (tervezett) infláció mértékével azaz 3,2 százalékkal emelkednek januártól, de lesz 13. havi kifizetés is.
A jövő évi büdzsé terveiben számos kockázatot azonosított a Költségvetési Tanács (GDP-előrejelzés túlzóan optimista, hiányozhatnak az uniós támogatások, lassan csökken a hiány) a kormány ennek ellenére mindössze 100 milliárd forintos költségvetési tartalékkal tervezte meg. A törvényi előírások szerint a GDP fél százalékára rúgó tartalékkal kellene számolni, ami jövőre 440 milliárd forintot jelentene. Varga Mihály szerint a 100 milliárdra csökkentet központi általános tartalék elegendő lesz a kockázatok kezelésére. A büdzsé vitáját november 27-én kezdik meg, a végszavazás december 20-án várható.
Idén meglesz a gigahiány
Októberben újabb 427 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így az elérte a 3050,5 milliárd forintot – közölte a Pénzügyminisztérium, miután a pénzügyminiszteri sajtótájékoztató végett ért. A jelenleg érvényben lévő 2024-es költségvetési törvény szerint 2514 milliárd lehetne az egész éves hiány – ez alapján az októberi deficit elérte az éves terv 120 százalékát. Bár a törvény csak 2514 milliárdos hiánnyal tervez azt is lehet tudni, hogy a PM idénre közel 4800 milliárdos deficittel számol – vagyis az év utolsó két hónapjában – főleg az állampapír lejáratok miatt – brutális 1800 milliárdos hiány keletkezhet. Az októberi hiányhoz nagymértékben hozzájárult, hogy a havi kamatkiadósok 470 milliárd forintra rúgtak – így éves szinten elérték a 3198 milliárdot.
