Lázár János építési és közlekedési minisztert kedd délelőtt hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága. A Telex szerint a miniszteri meghallgatáson a vasút és a HÉV állapotáról, és azok jövőbeni fejlesztéséről esett a legtöbb szó. Lázár felvezetőjében azt mondta: a személyforgalomban használt vonalak körülbelül felében van érvényben sebességkorlátozás, ami elég magas arány, ezért is van nagy szükség a vasút fejlesztésére.
Arról is kérdezték Lázár Jánost, hogy mekkora szerepe van az elmúlt 14 év kormányzásának abban, hogy most ilyen állapotban van a vasút. A miniszter azzal érvelt, hogy szerinte 2010 óta Budapest és agglomerációjának közlekedésben a kötött pályás közlekedésnek kiemelt szerepe lett, valamint az olcsó jegyek és bérletek bevezetésével országosan is többen használják már a vasutat, mint korábban.
Lázár János felidézte, hogy nemrég a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Zrt.-ben kétharmados tulajdonrészt szerzett az állam. A kormány célja, hogy teljes kontrollt szerezzen a vállalat felett, és 2025-től a GySEV részt vegyen a nyugati országrész vasúti kiszolgálásában.
A lap szerint a tárcavezető reagált arra a kritikára is, hogy a kormány nem költ eleget vasútfejlesztésre. Szerinte az a társadalmi igény, hogy utakat építsen a kormány, a kötött pálya fejlesztése csak ezután következő prioritás. A miniszter ugyanakkor szóba hozta azt is, hogy egy 1700 milliárd forintos terv van a kormány előtt járműbeszerzésekkel kapcsolatban, viszont a finanszírozás még kérdéses.
Lázár János kijelentette, hogy szinte biztosan nem vesz az állam új vonatokat 2026 előtt, a járműbeszerzés még nincs is benne a 2025-ös költségvetésben.
Hozzátette, a kormánynak el kellene gondolkoznia a hazai vasúti járműgyártás felélesztésén is. A Telex szerint szűkszavúan kitért a Budapest–Belgrád-vasútvonalra is, aminél szerinte a kínaiak nagyon jó munkát végeznek, és a biztosító berendezésekkel nagyon jól haladnak.
A HÉV-vel kapcsolatban a képviselők arról kérdezték Lázárt, hogy mikorra és milyen forrásokból várható a szerelvények cseréje. Jelezte, a kormány vállalta, hogy az összes közlekedésfejlesztési forrás jelentős részét, a kötött pályára szánt források legalább 30 százalékát a HÉV-hálózat felújítására fordítja. 2030-ig megújítják a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-et, és 2028-29-ig belekezdenek a felújításba a gödöllői és a csömöri HÉV-nél is. Hozzátette, a járművek tendereztetését is újra elkezdik 2025-ben.
Arról is beszélt, hogy fokozatosan kivezetik nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások intézményét. Hozzátette: ami még folyamatban van, az kifut, újhoz pedig nem járulnak hozzá.
Ezt azzal indokolta, hogy szerinte jó néhány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak társadalmi és politikai hátrányai voltak. A meghallgatáson szóba kerültek a hazai lakásárak is. Lázár szerint nagyban hozzájárul az áremelkedésekhez, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztők 30–40 százalékos haszonnal építik a lakóingatlanokat, míg Európában máshol 10–20 százalék a jellemző, ezt a haszonkulcsot kell csökkenteni a lakásárak mérsékléséhez. Lázár János első kormánytagként azt is kimondta, hogy Varga Mihály jövőre távozhat a Pénzügyminisztérium éléről.
Az én dolgom az a közlekedéssel, hogy bizonyos kupacból várat építsek. A hölgyek miatt is a kötelező udvariasság okán nem mondanám, hogy szarból kell várat építenem
- mondta el véleményét Lázár a MÁV állapotáról a Telex tudósítása szerint.
A miniszter így folytatta: Ebből a rengeteg használt ócskavasból, fölújítások, szervizelések árán megpróbálunk a '25-ös turisztikai szezonra egy új struktúrát összerakni. A lap emlékeztet: Lázár János 2022 óta felel a MÁV működéséért, azóta leállította az összes folyamatban lévő vasúti fejlesztést.
Lázár János: Vitézy Dávid ajánlkozott, már 2023-ban bejelentkezett a Fidesz támogatásáért