Gyorsuló ütemben növekszik a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok száma, a 2022/2023-as tanévben a számuk meghaladta a 16 500 főt, ami új rekord – derült ki az Engame Akadémia kutatásából, amelyet idén hetedik éve végeztek el. Bár a következő tanévről még nincsenek mindenhonnan pontos adatok, feltételezhető, hogy a 2023/2024-es tanévben ez tovább emelkedett ezer fővel. Így összességében a felsőoktatásban tanuló magyar diákok 7 százaléka külföldi egyetemre jár, és ebben nincsenek benne azok, akik csupán egy-két félévet töltenek kint ösztöndíjjal. (Például Erasmussal, bár az alapítványi egyetemeken tanulók számára már megszűnt ez a lehetőség).
„Ez egy becslés, mert nem minden ország regisztrálja a külföldről érkező diákokat. Hollandiában például kötelező a regisztráció, anélkül nincsen élet, bankszámlát sem lehet nyitni, de Angliában például ez nincs így” – mondta el az eredmények bemutatóján Nádas Rita, a továbbtanulásra, illetve külföldi felvételire készülő diákokat mentoráló Engame Akadémia oktatási vezetője. A kutatás során éppen ezért az UNESCO adatait, illetve minden egyes ország oktatási hivatalának számait összegezték.
Mint az a bemutatón kiderült, 2010 óta átlagosan 6 százalékkal növekszik évente a más országok felsőoktatását választók száma, igazán nagy ugrás a 2013/2014-ben történt, amikor a magyar kormány drasztikusan csökkentette az államilag finanszírozott keretszámokat az hazai egyetemeken. Azóta számos engedményt tettek, és az előző tanévben a minimum ponthatárokat is eltörölték a magyar egyetemeken, ez nem szegte kedvét a külföldre indulóknak. Bár a covid járvány idején kisebb megtorpanás volt a kint tanulók számának növekedésében, minden évben megdőlnek az előző évi számok.
A legnépszerűbb országok Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság – ezt a sorrendet a 2020-as Brexit lényegesen átalakította, előtte jóval többen célozták meg az angol egyetemeket.
Ausztriában 3862, Németországban 2986 magyar diák tanul, előbbi vonzereje a földrajzi közelség mellett az ingyenes képzésekben rejlik, a nyugati határszél közelében sokan már a középiskolát is ott járják. Németországban bár egyes tartományokban kell fizetni, ez általában jelképesnek tekinthető, 300 eurós hozzájárulás.
Nádas Rita kiemelte: a magyar diákok körében népszerűségben Hollandia már majdnem beérte Németországot, alig 60 diákkal tanul ott kevesebb, mint a második helyezett országban. „Nagyon vonzó, hogy alapképzésben rengeteg angol nyelvű szak van. Bár nem túl nagy ország, és nincs túl sok egyeteme, de azokból tíz található a TOP 200-ban a világon, ami azt jelenti, hogy nagyon kiemelkedő minőségű képzést lehet kapni, megfizethető áron” – mondta el az oktatási vezető kiemelve: a 2025-ös tanévtől 2500 euró lesz Hollandiában a tandíj évenként, ami kevesebb, mint egyes önköltséges képzések díja Magyarországon. Ugyanakkor a Brexit óta a nemzetközi diákok számának jelentős növekedése lakhatási válsághoz vezetett Hollandiában, aminek kezelésére a 2025/2026-os tanévtől szűkíteni tervezik az angol nyelven elérhető képzések választékát – ez ellen az ottani egyetemek tiltakoznak.
Arról is beszélt Nádas Rita, hogy a náluk tanuló diákok elsősorban a jobb színvonalú képzés és a modernebb oktatás reményében választják a külföldi egyetemeket. Kiemelten népszerűek azok a szakok, amelyek sokféle tudományterületet ötvöznek. Ezeken a szakokon nagyon komoly a hangsúly az olyan készségek fejlesztésén, mint a kritikus gondolkodás vagy az érvelés ‒ emelte ki az oktatási vezető. Hasonló típusú képzések a magyar egyetemeken egyelőre nem elérhetőek. És mint azt az eseményen megjelent diákok és szülők megerősítették, a külföldi oktatás anyagilag nem feltétlenül megterhelőbb a családok számára, mint például egy hazai egyetem fizetős képzése.
Sok az érkező is
Miközben egyre nő a külföldön tanuló magyar diákok száma, a magyar egyetemeken is egyre több a más országból érkezett hallgató. A Tempus Közalapítvány adatai szerint 2023-ban 43 137 külföldi diák tanult a magyar felsőoktatásban, 40 692-an nappali tagozaton. Közülük 11 666 diák a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal tanult itt, vagyis a magyar állam állta a tanulmányai költségét. A legtöbben Németországból (3383 fő), Romániából (3067), Kínából (2490), Iránból (2205) jöttek.
