Egybehangzó források szerint Donald Trump megválasztott elnök Marco Rubió floridai szenátort jelöli majd külügyminiszterének második kormányába. A választással egy hosszú és göröngyös út zárulhat megnyugtató békével kettejük számára, hiszen a 2016-os republikánus elnökválasztáson a két politikus övön aluli (és altesti) személyeskedésektől sem mentes szócsatákat vívott egymással. Rubio külpolitikai téren a „héják” táborát erősíti: radikális álláspontot képvisel Kínával, Iránnal, Venezuelával szemben. Amennyiben a szenátus megerősíti kinevezését, Rubio lehet az első latino-amerikai, aki betölti a külügyminiszteri posztot. Az édesapja kubai származású, így a szigetországból emigráltakra jellemzően családilag hozza magával a harcos antikommunista meggyőződést. 2019-ben a szenátor szigorú szankciós politikát szorgalmazott a venezuelai elnök, Nicolas Maduro rendszerének megbuktatása céljából. Bár az ország azóta gazdasági káoszba süllyedt, tavaly egy nyugati országok által elcsaltnak tartott elnökválasztáson újra Maduro győzött és megőrizte hivatalát. 2020-ban Rubio társszerzője volt annak a később törvénnyé emelt jogszabálytervezetnek, amely megtiltja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről érkező kínai termékek importját, hiszen azokat feltehetően az ujgur kisebbség kényszermunkájával állítják elő. Tavaly decemberben a kongresszus folyosóján Izrael gázai háborúja ellen tiltakozóknak viszont azt nyilatkozta, hogy a palesztin civilek haláláért „100 százalékban a Hamászt terheli a felelősség”.
Még keményvonalasabb álláspontot képvisel Tom Homan, aki a szövetségi kormány határvédelemért felelős kormányzati megbízottja („border czar”) lesz. Az egykori rendőr és a szövetségi Bevándorlási és Vámügyi Hivatal volt igazgatója a déli határt érintő illegális migrációt a szeptember 11-i terrortámadások óta tapasztalt legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte. A júliusi republikánus jelöltállító konvención csak annyit üzent az illegális bevándorlóknak, hogy „kezdhetnek csomagolni.” Tervei szerint a kitoloncolás először a „közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő” egyéneket érintené, ezután következne a „szimpla” illegális határátlépők kiutasítása.
A tisztséggel összefügg a dél-dakotai szenátor, Kristi Noem belbiztonsági miniszteri kinevezése, hiszen többek között a menekültügy is a hatáskörébe tartozik majd. A kormányzó nagy felhördülést keltett a kampány alatt megjelent önéletrajzi könyvével, amelyben arról számolt be, hogy kezelhetetlensége miatt lelőtte Cricket (Tücsök) nevű pointer vadászkutyáját.
Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az a Mike Walz lesz, aki korábban az amerikai hadsereg különleges egységeként működő "zöld sapkások" soraiban szolgált Afganisztánban, a Közel-Keleten és Afrikában is.
Az Egyesült Államok ENSZ nagykövetének Elise Stefanikot, New York állam képviselőjét kérte fel Trump. Stefanik 2019-ben hevesen ellenezte az elnök elleni első impeachment eljárás megszavazását és támogatta Trump kísérletét a 2020-as választási vereség megváltoztatására. Országos ismertségre akkor tett szert, amikor a júniusi házbizottsági meghallgatáson inkvizítorként faggatta az elitegyetemek igazgatóit a campusaikon elharapózott antiszemitizmusról. Az ENSZ közgyűlésben így nem csak Trump elnök, de Izrael is hű szövetségesre lel Stefanikban. Az Egyesült Államok Izraelbe delegált nagykövete pedig Mike Huckabee korábbi arkansas-i kormányzó lesz, akinek evangéliumi keresztényként vallásos meggyőződése, hogy zsidóknak kell benépesíteniük a Szent Földet a Megváltó második eljöveteléig. Huckabee a republikánus jelöltek 2008-as előválasztási kampányában olyan, a valóságtól teljesen elrugaszkodott kijelentést is tett, hogy "a palesztin identitás csak egy politikai eszköz arra, hogy földeket szakítsanak el Izraeltől".
A Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója John Ratcliffe korábbi texasi képviselő és veterán lesz. Ő a Trump által fémjelzett MAGA (Tegyük Újra Naggyá Amerikát) mozgalom szellemi holdudvarához tartozó America First Policy Institute agytröszt nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó központjának társelnöke. Korábban az első Trump kormányzat utolsó évében volt már a hírszerzés vezetője. Hivatali ideje alatt a hírszerzésben dolgozók tiltakozása ellenére meg nem erősített információkat szivárogtatott ki a 2016-os elnökválasztást ért orosz befolyásról, feltehetően azzal a céllal, hogy segítse az elnök újraválasztási kampányát.
A védelmi minisztériumot, közismertebb nevén a Pentagont a Fox News hírcsatorna egyik műsorvezetője, Pete Hegseth fogja vezetni. Nem tévedés, Trump személyzeti politikája Hegseth kinevezésénél kezd egyfajta bazári jelleget ölteni. A Pentagonból érkező források, sőt még a Trump köreihez közel állók is „sokkolónak” írták le a meglepetést, amit a felkészületlen jelölt kinevezése jelentett. Más jelöltekhez hasonlóan Hegseth kinevezését jóvá kell hagynia a republikánus többségű szenátusnak is. A kongresszus új összetételű felsőháza ugyan minden bizonnyal igyekszik majd Trump kedvére tenni, de az 53-47-es fölény nem elegendő ahhoz, hogy a vakbuzgók tábora felül tudja írni a mérsékeltek várható tiltakozását.
Trump által összegyűjtött jelölteket a közösségi médiában gyakran hasonlítják a Marvel képregények világából ismert Bosszúállók szuperhős alakulatához. Ehhez a washingtoni bürokrácia szempontjából nehezen értelmezhető metaforához passzol Elon Musk és Vivek Ramaswamy milliárdos vállalkozók jelölése is, akik a kormányzati intézmények hatékonyságáért felelnek majd. A munkájuk vélhetően tömeges elbocsátásokat hoz majd magával.
Szerdán Joe Biden elnök fogadta a Fehér Ház Ovális irodájában utódját, Donald Trumpot. Biden gratulált a megválasztott elnök Kamala Harris feletti győzelméhez, és a hatalom átadása terén „sima átmenetet” ígért.
„A politika világa kemény és sok esetben nem egy szép világ, de ma mégiscsak az. Nagyra értékelem, hogy az átmenet ilyen simán zajlik majd le. Olyan sima lesz, amennyire csak lehet és ezt nagyra értékelem, Joe” – fogalmazott Trump, akinek már csak egy szál virág hiányzott a hajából, ahogy Scott McKenzie énekelte azt az If you’re going to San Francisco című 1967-es dalában.
Azt a mondást azonban a demokraták is ismerik, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra. A Reuters híradása szerint a szenátus még meglévő demokrata többsége jelenleg azon igyekszik, hogy minél több szövetségi bírót nevezzen ki, hogy legalább a már csak szenátusi megerősítésre váró harminc, Biden által jelölt bírát ne szavazza majd le a január 3-án hivatalba lépő új, republikánus többségű felsőház. „Annyit szavazunk meg, amennyit csak lehetséges” – fogalmazott a közleményében Chuck Schumer a szenátus többségi demokrata frakciójának vezetője.
