Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az Orbán-kormány. A lépés az akadémiai autonómiát csorbítaná tovább, emiatt csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek - írja a hvg.hu.
Az MTA az ügy miatt rendkívüli közgyűlést hívott össze december elejére. A kormányzati lépés ugyanis vagyonuk jelentős részének megvonását jelentené. Arról van szó ugyanis, hogy az MTA-nak a törzsvagyonán kívül további vagyonelemei, főleg ingatlanai vannak, amit jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba szervezett kutatóintézetek használnak. Ezeket az ingatlanokat és az intézetek által „lakott” MTA-tulajdonú ingóságokat a HUN-REN jelenlegi vezetése meg akarja kaparintani, az Orbán-kormány pedig természetesen partner ebben, első körben ugyanis az állam áron alul kivásárolná a vagyonából a Széchenyi István által alapított, jobb sorsra érdemes intézményt.
Az akadémiai tulajdont már felértékelték, amely összegnek a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium csak a felét akarja kifizetni érte.
A kvázi kisemmizni szándékozott MTA vagyona ezt követően elvileg nem maradna sokáig az államnál, tovább passzolnák a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak, amelyet úgy alakítanának át, hogy a jövőben a „HUN-REN-re e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni”.
A vonatkozó törvénytervezet alapján a jövőben alapítványi formában működő HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a végletekig központosított lesz. Megszűnnek például a kutatóközpontok, egyetlen jogi személy lesz az egész kutatóhálózat. Több mint félszáz kutatóintézet jogutódlással szűnik meg, ezekről a központ dönti majd el, hogy hogyan és meddig működhet tovább.
A hálózatot az Irányító Testület és annak elnöke vezeti majd, akiket a kulturális és innovációs tárca, azaz az Orbán-kormány nevez ki. Ezt követően az alapítói jogok az Irányító Testülethez kerülnek, s üresedés esetén a további tagokat is ők választhatják majd meg. Az operatív vezetés a vezérigazgató kezébe kerül. A hálózat egy 25 és egy 6 éves keretszerződést kötne majd az állammal a tervek szerint, a közfeladatokat finanszírozná az állam.
A lap úgy tudja, hogy a hálózat vezetésének sikerült megosztania a kutatóközpontok főigazgatóit az ügyben, mindenesetre a törvénytervezet ellen tiltakozott már az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium28 Kör és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is, továbbá csütörtökön 14 órára tiltakozást szerveztek a Károlyi utca 9.-elé.
