SCHENGEN Szófiában és Bukarestben már behűtötték a pezsgőt, írta a Der Standard. Az osztrák lap szerint jövő pénteken Budapesten megszülethet a megállapodás Románia és Bulgária csatlakozásáról a Schengeni övezethez. November 22-én ugyanis Budapesten ül tárgyalóasztalhoz Gerhard Karner osztrák belügyminiszter Cătălin Predoiu román és Atanas Ilkow bolgár belügyminiszterrel az osztrák vétó megszüntetése kérdésében.
Mint ismert, a két ország schengeni csatlakozása 2010 óta halasztódik. Mindkét ország már rég teljesítette az Európai Bizottság által a részvételhez előírt összes feltételt. Kezdetben Hollandia is ellenezte, de az utóbbi két évben már csak Bécs emelt vétót a bővítés ellen, arra hivatkozva, hogy Ausztriába túl sok illegális migráns érkezik a nyugat-balkáni útvonalon keresztül.
Ez az érv azért tűnt hamisnak, mert a számok azt mutatták, hogy Ausztriába elsősorban Magyarország felől érkeztek a menekültek.
A szeptember végi osztrák parlamenti választás után, bár azt a szélsőjobb szabadságpárt nyerte, de nem Herbert Kickl, hanem a jobbközép Karl Nehammer és az ÖVP alakíthat újra kormányt. Nehammerék pedig úgy tűnik, feladták korábbi álláspontjukat és feladják a vétót.
Erre vonatkozóan az első jel az volt, hogy Magnus Brunner, Ausztria kijelölt belügyi és migrációért felelős uniós biztosa az EP kérdéseire adott írásbeli válaszaiban a schengeni egyezmény gyors végrehajtása mellett foglalt állást és múlt heti meghallgatásán azt mondta, a schengeni bővítésről szóló tárgyalások "jó ütemben haladnak". Karner belügyminiszter ezt követően pedig arról beszélt, hogy: "mostanra azt látjuk, hogy az illegális migráció mértéke, különösen ezeken az országokon keresztül jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy jó úton járunk, de még nem értünk az út végére".
A román miniszterelnök, Marcel Ciolacu már ekkor kész tényként kezelte Románia csatlakozását, Victor Negrescu román EP-képviselő is megerősítette, hogy Románia a schengeni tagság felé vezető út "célegyenesében" van, de figyelmeztetett arra, hogy akár újabb késedelmet is szenvedhet a bolgár politikai válság miatt.
Ámde, úgy tűnik, ez a veszély nem fenyeget, az osztrák sajtó is kész tényként kezeli, hogy a budapesti találkozón véget érhet a két ország schengeni vesszőfutása. A Die Presse tegnapi lapszámában azt írta, Magnus Brunner kijelölt osztrák uniós biztos, akinek a határok megnyitásáról szóló szerződés és az ezzel kapcsolatos fokozott rendőrségi együttműködés jövőbeli feladatai közé tartozik, tulajdonképpen megelőlegezte Karner jövő heti budapesti engedményét.
A tényleges döntést az uniós belügyminiszterek december 12-13-i ülésén hozzák meg. A témát a magyar soros elnökség tűzte napirendre. Ha megvalósul a bővítés, az az Orbán-kormány legnagyobb soros elnökségi sikere lesz. Budapest mindig támogatta Románia és Bulgária felvételét. Magyarországnak ez nem csak gazdasági érdeke, és nem csak a keleti határátkelőknél mindennapos több km-es teherautó sorok okozta kellemetlenség felszámolását jelentené, hanem politikai hasznot is. Az erdélyi magyarság tetemes része kettős állampolgár, szavazati joggal rendelkezik a magyarországi választásokon. Egyben az RMDSZ-nek is politikai segítséget jelent a most következő választásokon. November 24-én rendezik az elnökválasztás első fordulóját, amelyen Kelemen Hunor RMDSZ elnök is jelölt, majd december elsején a parlamenti választást, ahol a magyar párt az 5 százalékos bejutási küszöbért küzd.
A Der Standard tegnapi írásában is megjegyezte: az osztrák vétó felfüggesztése egyfajta választási kampányajándék a bukaresti kormány számára. (Marcel Ciolacu miniszterelnök az államfőválasztás, pártja, a PSD pedig a parlamenti választás favoritja. A schengeni csatlakozás megvalósulása biztosíthatja Ciolacu győzelmét.)
