mesterséges intelligencia;

Az ökölvívás azon kevés sport egyike, ahol még nem annyira használják a mesterséges intelligenciát

- MI fán terem a technika ördöge?

Játékoskiválasztás, edzésprogram-írás, szenzoros fáradtságmérés, objektív pontozás – csak néhány példa arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a sportban is elképesztő ütemű. Van azért egy-két fehér folt.

Csütörtöki számunkban azt ecseteltük (15. oldal, Verseny a fiatalok figyelméért), hogy a férfi tenisz-világbajnokságot miként próbálja „eladni” a TikTok-érában szocializálódott korosztály számára a versenyszervező ATP. Ám a legmodernebb technikai eszközöket nem csupán a nézői élmény fokozása érdekében vetik be a sportban!

Hanem mindenütt! Mára az MI leuralta a sportot.

De ez egyáltalán nem véletlen. Egy olyan szegmensben, ahol ennyi adat áll rendelkezésre, ahol milliméterek döntenek millió dollárokról, és ádáz küzdelem zajlik minimális előnyökért, luxusnak tűnik nem bevetni a gépi tanulásban rejlő legmodernebb lehetőségeket. Az amerikai-futballisták sisakjában, fogvédőiben szenzorok vannak, amik rögzítik a becsapódások erősségét, segítve a sérülések megelőzését és a játékosok biztonságának növelését; az európai labdarúgásban talpbetétek és mellkasra erősíthető eszközök követik nyomon a játékosok mozgását a pályán, pulzusszámát és egyéb testi állapotát, az eredmények pedig segítenek személyre szabott edzésprogramok kialakításában, hogy a játékos a három nap múlva esedékes meccsen is csúcsformában teljesíthessen; na, igen, az elemző szoftverek nélkül már nem élet az élet, MI-algoritmusok értékelik a pályán zajló eseményeket az észak-amerikai kosárlabda- és jégkorong-bajnokságban éppúgy, mint az angol Premier League-ben, figyelembe véve azt az ezer meg ezer statisztikát, ami egy-egy játékosról vagy a komplex csapatról rendelkezésre áll; segíthet feltérképezni az ellenfeleket vagy hiányposztokra ideális jelöltet találni, s akár megspórolhatja a kisebb költségvetésű kluboknál a scouting-rendszer felállítását; az MI-k használata elengedhetetlen az egészségmegőrzésében, rehabilitációban, számot adnak a sérülések kockázatáról, a 3D Athlete Tracking (3DAT) biomechanikai elemző rendszer speciel valós időben követi nyomon a sportoló sebességét, állapotát; s ma már teljesen természetes, hogy teniszben vagy tornában vonal- és pontozóbírók helyett az MI mondja meg, a labda bent volt-e, a felemáskorlát-gyakorlat objektív értékelés alapján hány pontra érdemes.

„A mesterséges intelligencia a jövőben kulcsszerepet játszhat és fog is játszani a sportteljesítmény előrejelzésében. A szakemberek egyetlen mérés alapján előre megmondhatják, hogy egy sportoló várhatóan milyen fejlődést érhet el, és esetleg meddig juthat karrierjében. De a rendszer kétélű fegyver lehet, óvatosnak kell lennünk” – mondta Leonidas Petridis, a Sportélettani Kutató Központ tudományos főmunkatársa a 2. Biomechanika a sportban és öregedésben című nemzetközi szimpóziumon.

Mindezek alapján legalábbis furcsa, hogy például a labdarúgásban mindmáig előfordulhatnak olyan hibák, amilyet San Sebastianban követtet el a VAR: a Real Sociedad–Barcelona (1-0) meccs 13. percében Lewandowksi gólt szerzett, de a videószobában ülő bírák összetévesztették a védő és a lengyel támadó lábát, így visszavonták a találatot.

„Az ökölvívás a kevés sport egyike, ahol nem annyira használják még a mesterséges intelligenciát” 

– rögzítette lapunknak Kovács „Kokó” István olimpiai bajnok, korábbi profi ökölvívó világbajnok, a sportág hazai szövetségének frissen megválasztott elnöke, aki az őszi AI Summit konferencián az MI felhasználásában rejlő lehetőségeket ecsetelte.

„A legtöbbször az szokott fölvetődni, hogy a pontozóbírókat nálunk is le lehetne-e cserélni MI-re. Talán a technika mára eljutott oda, hogy képes lenne rá, ám inkább azt tartom nehézségnek, hogy miként tudjuk megtanítani, mire kell ügyelnie. A pontozás ugyanis roppant nehéz feladatkör. Három percet kell másodpercenként értékelni, 12 meneten át, figyelni kell és egyszerre regisztrálni, hogy áll az küzdelem. Mindemellett árnyalatokat kell mérlegelni, van, hogy az egyik találatot nem számolják, mert nem volt kellően erős, tiszta ütés, de a harmadik hasonlónál felszámolnak egyet. Egy gép talán nem lenne képes megítélni, mennyire uralja a bokszoló a ringet, mennyire az ő akarat érvényesül, mennyire technikás, a döntéshozók mindezeket együttesen értékelik.”

A Bokszvilágszervezet (WBO) alelnökének a hónap elején megválasztott elnöke elmondta, egyelőre vitatott esetekben a videoreplay rendszerét használják ugyan, de csak a meccsek végén, például, ha valakit leléptetnek, utólag visszanézhetik, mi okozta a sérülést, tiszta vagy szabálytalan ütés, netán fejelés következménye. Egyébként a boksz egyelőre tartja romantikáját: ugyan immár a bokszban sem csak pulzusmérés történik, a felkészülésbe mindinkább behozzák a számítástechnikát, az analízis egyre nagyobb teret kap, de az az adatelemzés, ami úszásban, atlétikában mindennapos, a ring körül még kevéssé jellemző.

„Sok esetben egyelőre marad a szubjektivitás. De talán ez nem is olyan nagy baj” – vélelmezte a szakember, aki hozzátette: persze, ő is kíváncsian várja, e téren mit hoz a jövő?

A testület felülbírálta az Fővárosi Választási Bizottság döntését.