Mindannyian kaptunk már sürgető hangvételű elektronikus levelet, sms-t például a rendőrség vagy szolgáltatók nevében, hogy azonnal fizessünk be bírságot, számlatartozást. Ha óvatlanok vagyunk, és rákattintunk az üzenetben lévő linkre, hamis oldalra kerülhetünk, és már oda is a bankkártyánk minden adata. De ez a csalási forma szinte gyerekjáték azokhoz képest, ami a technológia fejlődésével ránk vár a jövőben, vetíti előre Böhm István etikus hacker.
Sürgetnek, udvarolnak
Az online csalási kísérletek világában a lehetőségek száma végtelen. A mesés hozamokat ígérő befektetéseken át a hatalmas fizetéssel kecsegtető internetes állásajánlatokig sok mindennel próbálkoznak a csalók. A céljuk általában viszont mindenhol ugyanaz, pénzutalás, bankkártyaadatok vagy megerősítő kódok megszerzése, esetleg valamilyen rosszindulatú vagy képernyőmegosztó program telepítése az áldozat számítógépére vagy telefonjára, részletezi Böhm István. Az interneten leggyakrabban a piactereken lehet belefutni csalókba. Ilyenkor általában megpróbálják rávenni a vásárlót, hogy átutalás helyett egy hamis oldalon fizessen, és ezzel megszerezzék a bankkártya adatait. Az eladókat pedig főleg azzal szedik rá, hogy a vevő állítása szerint előre rendezte a futár és a termék vételárát is, azonban az eladónak előre ki kellene fizetnie a szállítást, és majd a termék vevőhöz érkezésekor kapja meg a teljes, addig zárolt összeget. Természetesen a szállítási költséget egy hamis csomagszállító oldalon kell az eladónak kifizetnie, és ezzel a szállítási költség összegén túlmenően a kártyaadatait is a csaló rendelkezésére bocsátja.
