322 bejelentés érkezett a gyermekvédelmi (a kormányoldalon pedofil-ellenesként, máshol homofóbként hivatkozott) törvény hatályba lépését követően, vagyis bő három év alatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) „a médiatörvény V. korhatári-kategória vélelmezett megsértése alapján”. Vagyis ennyi állampolgári bejelentés érkezett többek között a „homoszexualitás népszerűsítésére” hivatkozva – tudta meg lapunk az NMHH-tól kikért adatok alapján. A hatóság kiemelte: „a Médiatanács magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatóval szemben nem indított közigazgatási hatósági eljárást a fenti rendelkezés megsértése miatt”.
A Fidesz még 2021-ben nyújtotta be az úgynevezett gyermekvédelmi salátatörvényt, amit a köznyelvben – bizonyos szakaszai miatt - „homofób törvényként” is emlegettek (Ez szól egyébként a könyvek fóliázásáról is). A módosítás a médiatörvényhez is hozzányúlt, és egy olyan pont is bekerült, miszerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott”.
Az NMHH alá tartozó Médiatanács 2021-ben hosszú dokumentumot tett közzé, amiben azt részletezte, miként kell értelmezni a törvény idézett passzusát, és mikor szükséges 18-as karikát tenni egy adott műsorszámra. Eszerint a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a megjelenítése nem tilalmazott általánosságban. A kérdés inkább az, hogy mindez egy adott műsorban mennyire hangsúlyos, magyarul: erről szól-e a tartalom. A törvényben említett népszerűsítés kérdését is igyekszik tisztázni a dokumentum. Ez alapján „népszerűsítésnek minősül a homoszexualitásnak és a születési nem megváltoztatásának társadalmi normaként, a hagyományos heteroszexuális életvitelnél vonzóbb, követendő életformaként történő bemutatása.” Tehát – részben – ezek alapján vizsgálta a Médiatanács a hozzá beérkezett bejelentéseket.
Lapunknak küldött válaszában az NMHH azt a 15 műsort sorolta fel, amelyikre a legtöbb bejelentés érkezett, bár ezeknél konkrét számot nem említettek. A sort a Sztárban Sztár című TV2-es show-műsor nyitja.
A bejelentők arra hivatkoztak, hogy a műsor során férfiak öltöznek be nőnek (vagy épp fordítva), ami egyébként az egész produkció lényege, mivel arról szól, hogy mások slágereit éneklik el, mégpedig az adott előadóvá maszkírozva. A Médiatanács vizsgálata alapján viszont a – Deák Dániel által „fideszes tévének” nevezett – TV2 nem sértette meg a rendelkezéseket, vagyis a korhatári besorolást.
A második leggyakrabban jelentett műsor az a Nicktoons mesecsatornán futó Lármás Család című mese több epizódja. Ebben a főszereplő legjobb barátja egy örökbefogadott kisfiú, akinek két apukája van, és a mesében egyébként nagyon boldog velük. Itt érdemes megjegyezni, hogy a bejelentések egy része külföldi joghatóság alatt álló médiaszolgáltatások miatt érkezik, de ezekkel szemben a Médiatanács nem járhat el. A Lármás család esetében holland médiaszolgáltatóról van szó. Az NMHH megjegyezte lapunknak, hogy „a külföldi társhatóságok egyik esetben sem állapították meg a külföldi médiaigazgatási szabályok megsértését.” Vagyis a holland joghatóság (egyébként a Netflix is ez alá tartozik) nem gondolta, hogy 18-as karikával kellene ellátnia egy mesét, csak mert abban LMBTQ szereplők is megjelennek. A lista 3. helyén a 2024-es párizsi olimpiai megnyitó szerepel, amit az M4 Sport közvetített, július 26-án. A megnyitó LMBTQ-elemei (például a sokak szerint az Utolsó vacsorára emlékeztető jelenet) nem csak a lakosság egy részének, hanem a kormány politikusainak, holdudvarának az ingerküszöbét is elérték. Annyira, hogy még Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében is „szájára vette” az esetet és azt mondta: „Nyugaton nincs közerkölcs, ha a tegnapi olimpiai megnyitót megnézték, akkor ezt láthatták”.
A Médiatanács viszont másként ítélte meg a látottakat. Egyrészt arra jutottak, hogy a médiatörvény „közérdekű célként tekint a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események televíziós közvetítéséhez való széles körű, nyilvános hozzáférés biztosítására”. Azzal is érveltek, hogy a „nyitó- és záróünnepséget bemutató műsorszámok nem saját gyártású és nem is más által gyártott műsorok, (…) az élőben megvalósuló közreadás alkalmával a médiaszolgáltatók csupán közvetítési joggal rendelkeznek”.
A listában egyébként akadnak még érdekes tételek, például „A család az család” társadalmi célú – egyébként az elfogadásról szóló - reklám, amit az RTL sugárzott. A Médiatanács szerint ezt a reklámot csak este 9 és hajnali 5 óra közt lehetett volna sugározni azért, mert „a kisebb gyermekek számára megértési nehézséget okozhat, a nagyobbakban pedig bizonytalanságot, illetve feszültséget, zavart kelthet, ha a családdal, gyermekneveléssel együtt tálalva találkoznak a homoszexualitással”.
Ezt az ítéletet ugyanakkor megsemmisítette a bíróság.
12. volt a feljelentések sorában a gyermekvédelmi népszavazásra vonatkozó társadalmi célú reklámfilm, amire 833 milliót költöttek. A 2022-es szpot tartalma szerint egy kislány és anyukája találkozik tanítás után, majd az édesanya a matematika dolgozat iránt érdeklődik, a lánya pedig elmeséli, hogy elmarad, mert egy bácsi tartott előadást arról, hogy „vannak fiúk, akik lányok, meg lányok, akik fiúk. És azt mondta, hogy én is lehetek fiú, ha úgy gondolom”. A Médiatanács erre vonatkozó döntésének lapunk nem akadt a nyomára.
„Melegpropagandát” vélt felfedezni egy néző a TV2-n, miután nőnek öltözött férfiak adtak elő dalokat