Bár elköltöttek rá már több mint hárommilliárd forintot és minden hivatalos szereplő legfőbb vágya az volt, hogy minél hamarabb tűnjön el a gettó a Hős utcából, így is hosszú évekbe telt, hogy eljussanak az első épület bontásáig. Ennyi pénzből ennyi idő alatt egy jól átgondolt szociális programmal megtámogatott telepfelszámolást is végig lehetett volna vinni. De nem ez történt.
A kőbányai Hős utca két szegregált tömbjének egyikére vonatkozó bontási szerződést múlt hét hétfőn írták alá. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson kiválasztott nagykőrösi VA-HÍD Kft. nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres - pinceszint, 4 épületszint és padlástér - B tömb bontását, illetve a keletkező hulladék elszállítását. Ezzel együtt már bizonyosan 3 milliárd felett jár a szegregátum felszámolásának költsége. Ráadásul a szomszédos, ugyanekkora A épület bontását még meg sem rendelték.
A Hős utcai lakótömbök az egykori ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként épültek meg a két világháború között. A két H-alakú, szűk gangos, négyemeletes házban a súlyos lakhatási válság enyhítésére alakították ki az apró szükséglakásokat. A függőfolyosóról nyíló szélfogót két 26 négyzetméteres lakás fogja közre. A lakásokban nem volt fürdő, a közös vécé és kiöntő az előtérben kapott helyet. Az újonnan épített szükséglakásokba a város környéki nyomornegyedek – Mária Valéria, Auguszta, Zita – lakóit költöztették be. A nyomor nem szűnt meg, csak új helyszínen termelődött újra. A Hős utcai gettó népessége ugyan többször is lecserélődött, de a nyomor és az elszigeteltség árnya mindvégig ott volt felette. A rendszerváltás után a máshonnan kiszorult fővárosi szegények és a jobb élet reményében Budapestre költöző vidékiek krízistelepévé alakult.
A kőbányai önkormányzat régóta készült a házak kiürítésére, de soha nem volt rá pénze. Így inkább húztak köré egy kerítést. 2017 decemberében azonban az egyre dagadó médiafigyelem hatására a kormány hirtelen úgy döntött, hogy ad 2,1 milliárdot a helyzet gyors rendezésére. A változó számú, de az idő java részében több száz embernek lakhatást biztosító telep felszámolása előtt nem készült se hatástanulmány, se koncepció a kiürítésre, a lakók elhelyezésére. Egyszerűen belevágtak a felszámolásba. A helyzetet bonyolította, hogy a kerületi szociális szolgáltatók a gettóban élő családok jó ha egytizedével álltak kapcsolatban.
Tovább kísért a Hős utca ügye, milliárdokat költöttek már a gettó felszámolásáraA két épületben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben volt. Az önkormányzat Belügyminisztériumnak készített későbbi beszámolója szerint a volt tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg. Az önkormányzat saját számításai szerint átlag 6,3 milliót fizetett lakásonként. Az önkormányzat összesen 49 ingatlant, átlagosan 35 négyzetméteres lakást vett a kiköltöztetetteknek Budapest tíz kerületében, a legtöbbet Kőbányán és Józsefvárosban. De nem sikerült kiüríteniük az épületeket. Összesen 1,91 milliárdot költöttek el a befejezetlen telepfelszámolásra. Két évvel ezelőtt nyáron még mindig ötven lakásban éltek.
Az épületekben már a részleges felszámolás megkezdése előtt – némi nyomásgyakorlásként - megszűnt a közös területek takarítása. Az önkormányzat által küldött munkások később kivették a kiürített lakások ablakait, ajtajait, majd szétvertek mindent, hogy így akadályozzák meg az önkényes lakásfoglalók beköltözését. A megmaradt és még lakott lakások még inkább beáztak, penészedtek, az ott hagyott gázórák, levágott villanyvezetékek folytonos veszélyt jelentettek a hátrahagyottaknak. A Hős utca a nyomor egyre mélyülő bugyrává vált. Az üres lakásokba vidékről felköltözők, droghasználók és hajléktalanok költöztek.
A Terrorelhárítási Központ közvetlen szomszédságában álló két épület törvényen kívüli vakfoltként működik évek óta.
Az Orbán-kormány tavaly tavaszra elunta a dolgot és egy „féltitkos” határozatban utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV útján gondoskodjon a Hős utcai krízistömbben lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséről, hogy végre megépülhessen a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti komplexuma. Erről egyébként már egy 2020-as kormányhatározat is rendelkezett, de annak határideje úgy múlt el, hogy nem sikerült megoldani a kérdést. A feladatba a bukott devizahitelesek lakásait megszerző, annak bázisán országos lakásügynökséget szervező Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is bevonták.
Megtisztítják a Hős utcát, titkos kormányhatározattal pörgetik fel a budapesti szegregátum kiürítésétA kőbányai önkormányzat pedig 2023 nyarán – az indoklás szerint – szintén annak érdekében, hogy elősegítse a TEK új műveleti komplexumának megvalósítását, részben eladta, részben ingyen átadta az államnak a Hős utcai szegregátum 317 ingatlanából korábban az önkormányzat tulajdonába került 254 lakást. Kovács Róbert fideszes polgármester történelmi döntésnek nevezte az ügyletet, mondván, „évtizedes problémától” szabadultak meg, a szegregátum felszámolása végérvényesen állami feladattá vált, ráadásul az önkormányzat több mint egymilliárd forintos bevételre tett szert. Stemler Diána momentumos képviselő a Népszava kérdésére akkor úgy kommentálta az önkormányzat döntését, hogy a Hős utca terhétől az ott élőkkel együtt a kezdetektől csak szabadulni akart az önkormányzat.
„A most bontani kezdett B épületből már mindenkit kiköltöztettek. Tulajdonosok már nem laktak benne egy ideje.
A néhány bizonytalan jogcímű bentlakót végül sajnos mindenféle koncepció és körültekintés nélkül költöztették ki, így van, aki gyakorlatilag az utcán él most.
Igaz, akad olyan is, aki tudomásunk szerint rendezett lakhatáshoz jutott, legalábbis arra az időre, amíg fenn tudja tartani” – válaszolta a Népszava kérdésére Molnár Zsuzsanna, a telepen élőket régóta segítő Kontúr Egyesület elnöke.
„A másik, eredendően is jobb állapotú A épületben jó páran élnek még most is. Akad közöttük egy-két tulajdonos is. Az ő helyzetük elvileg rendeződni fog. Ennek az épületnek a bontására valószínűleg jó pár hónapig nem fog még sor kerülni, de biztos információink nincsenek. Tekintve a fővárosi lakhatási válságot és a tél beálltát, természetesen vannak, akik itt húzzák meg magukat, hisz még a Hős utca félig kibelezett épületében lakni is jobb, mint tető és falak nélkül az utcán, vagy szerettei nélkül a szállón” – fogalmazott Molnár Zsuzsanna.
