Ez még az első sokk. Most próbáljuk megfejteni, hogy melyik patakszél melyik körzethez tartozik az új választási körzetrend szerint. A törvénymódosítás hatásainak politikai elemzése, és az erre rímelő választási stratégiaalkotás csak ezután következik – válaszolta Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője a Népszava kérdésére, hogy a Fidesznek kedvező új választási törvény elfogadása esetén nem merül-e fel a 2026-os választás ellenzéki bojkottja.
Ahogy arról elsőként épp Sebián-Petrovszki László hírt adott, hétfő este 11-kor küldték szét a választási törvény 65 oldalas fideszes módosító javaslatát, amit alig fél nappal később, kedden délelőtt 11 órakor már tárgyalt (majd tovább is engedett) a parlament igazságügyi bizottsága. A sietség nem véletlen, a hatályos jogszabályok szerint a választási törvénynek ez a része nem módosítható a választás előtti évben, így még az idén át kell nyomni az Országgyűlésen ahhoz, hogy a 2026-os választásra alkalmazható legyen. (Nem mintha nem tett volna már kivételt az Orbán-kormány.) A javaslat szerint a törvény különböző részei eltérő időpontban lépnének életbe, legkorábban az új választási körzethatárokat rögzítő mellékletek 2024. december 31-én. A törvény nagy része jövő februárban, a szavazóköri névjegyzék adatait tartalmazó 3., és a külképviseleti névjegyzék adatait rögzítő 4. melléklet viszont csak 2026. januárjában.
Ez tovább növeli a gyanút, hogy a Fidesz – bár ebben a módosításban nincs benne -, később valóban kialakítsa azokat az új egyéni választókörzeteket a környező országok magyarlakta területein,
amelyekről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már a nyáron beszélt, de a kabinet hevesen tagadta. A bizottsági ülésen többen is rákérdeztek erre, választ azonban nem kaptak.
Külhonban kompenzálna a Fidesz, sok mindennel kalkuláltak, de Magyar Pétert nem látták jönniA keddi bizottsági ülésen tárgyalt, 85 paragrafusból álló törvénymódosítási javaslat több tucat ponton írja át az önkormányzati és az országgyűlési választásokat szabályozó törvényeket. A legnagyobb horderejű módosítás a választási körzethatárok teljes átrajzolása. Ez nem egészen váratlan lépés, hiszen a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az idei uniós és az önkormányzati választásokról készített beszámolójában már szeptember elején jelezte a felülvizsgálat szükségességét. Az alaptörvény értelmében minden választópolgár szavazatának egyenlő súlyúnak kell lennie, ez azonban sérül, ha az egyik településen jóval több szavazat kell egy parlamenti mandátum megszerzéséhez, mint a másikban. Az elmúlt években volt olyan választókörzet, ahol harmincezer szavazat elég volt egy mandátumhoz, míg másutt legalább 90 ezer szavazat kellett hozzá. Tolna 2-es számú körzetében például csaknem 59 ezren döntöttek egyetlen képviselőről, míg Pest 5-ös számú választókerületében közel 98 ezren. Ez persze csak az elmélet, hiszen a szavazatkülönbség attól is függ, hogy hol mennyien mennek el szavazni.
Gond nélkül átment az igazságügyi bizottságon a fideszes javaslat a választási törvények módosításáról Átírják a választási szabályokat, kevesebb választókerület lesz BudapestenA most benyújtott törvénymódosítás mindenesetre „az elmúlt évek demográfiai trendjei, különösen a nagyvárosok és agglomerációik növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének
változása” miatti, jelentős „egyensúlyhiányokkal” indokolja a körzethatárok átrajzolását. Mondjuk ez 2022-ben nem annyira zavarta a kormányt, pedig már akkor 20 százaléknál nagyobb volt az eltérés egyes helyeken, ami sértette a hatályos jogszabályokat.
AZ NVI elnöke beszámolójában jelezte, hogy amíg Budapest és több megye lélekszáma és így választópolgárainak száma jelentősen csökkent, Pest és Győr-Moson-Sopron megyéké nőtt. Az egyenlő választójog biztosítása érdekében ezért Pest megyében kettővel 12-ről 14-re növelni kell a mandátumok számát, míg Tolnában, Somogyban és Budapesten csökkenteni szükséges. Utóbbiban 18 mandátumról 16-ra. Az érvelést gyengíti, hogy a módosítás végül csak a fővárosi és a Pest megyei mandátumokat érinti érdemben, illetve van némi változás Csongrád és Fejér megyében is. Tolna és Somogy megyében viszont nem módosítottak a határokon, holott a lakosságszám csökkenése miatt itt is kellett volna. Csakhogy itt a Fidesz erős volt a választásokon 2022-ben.
Az új mandátumszámhoz hozzá kellett igazítani a választókerületek határait, ehhez azonban nem kellett volna egy bonyolult kódfejtő táblához hasonlatossá alakítani Budapest választási térképét.
Persze a választókerületekkel való manipuláció, a gerrymandering ismert politikai fogalom, amely a körzethatárok olyan irányú módosítását jelenti, amely valamelyik politikai erőt – tipikusan a hivatalban lévőt – juttatja előnyhöz a választásokon. Például egy közismerten baloldali negyedet átraknak az inkább jobboldaliként elkönyvelt városrészekhez. Szabó Szabolcs, aki jelenleg a XXI. és a XXIII. kerületet teljes lefedő 17-es választási körzet ellenzéki országgyűlési képviselője, az igazságügyi bizottság tagja azt mondta, ez a „keverési szándék” jól tetten érhető abban, hogy Soroksárt leválasztották Csepelről és a XXI. kerületet a IX., XI. és XX. kerületi, részben a NER-világ előnyeit élvező, új lakónegyedekkel tarkított városrészekkel rakták össze a 9. egyéni választókerületben.
- A politikai szándék nyilvánvaló – állítja Sebián-Petrovszki László is, aki Varjú László DK-s országgyűlési képviselő példáját hozta fel. Varjú immáron háromszor nyert mandátumot Újpesten, az új rendben azonban 4 négy darabba szedték a szavazóbázisát.
A jelenleg is hivatalban lévő 19 ellenzéki egyéni képviselőből 17-nek teljesen átszabták a választókerületét. Így legalább részben új terepen kénytelenek majd versenyezni, miközben a változó sávozású pályán közben felbukkant a Tisza Párt is.
A mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül, nyilvánvalóan pártpolitikai céllal íródott javaslat még az Orbán-kormánynak is kínos, ezért a benyújtását rálőcsölték a bizottságra – vélekedik Szabó Szabolcs, aki szerint az Európai Unió aligha megy el szó nélkül amellett, hogy egy ilyen jelentős változtatást ismét társadalmi vita nélkül öntenek törvénybe. Az igazságügyi bizottság keddi ülésén arra kért magyarázatot, hogy az ország más pontjain miért nem orvosolták az egyensúly-hiányt. Kérdésére nem kapott választ. Ahogy Szabó Tímea felvetésére sem érkezett indoklás. A képviselőnő a szavazási borítékok elhagyását kifogásolta, mondván a „csupaszon” leadott szavazatokkal elvész a szavazás titkossága. A bizottság végül 8 kormánypárti igennel, 3 ellenzéki nem mellett elfogadta a törvénycsomagot. A héten már tárgysorba is vehetik, így decemberben lezajlódhat a részletes vita és még az év vége előtt a szavazás.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője a lapunkhoz is eljuttatott elemzésében a többi között arról írt: „A Fidesz, ahogy általában, igyekszik magának kedvezni, de egy gyorsan változó politikai helyzetben ez nem biztos, hogy sikerül is”. Szerinte a ma ismert módosítási javaslatokra azonban nem érdemes véglegesként tekinteni, további módosítók sora érkezhet még, akár a végszavazás előtt, de annak sincs akadálya, hogy akár a jövő év folyamán újra átírják a választási szabályokat. Szerinte a benyújtás módján túl azért erős a manipulációgyanú, mert a fővároson kívül egyetlen megye sem veszít mandátumot.
„Kényszerházasságok” sora
Egyébként hasonló keveréssel állították elő a többi fővárosi választókerületet is. Tiszta, kerületeket jobbára lefedő körzetek helyett különféle, esetenként egymással nem is érintkező városrészeket dobáltak össze.
Az 1. körzetben az V., a VI., a VII., a XI. és XII. kerület egyes részeit csapták hozzá az I. kerülethez.
A 2. esetében, ami eddig főként a XI. kerületből állt, az új rend szerint az V., a VIII., és a IX. kerület keveredik. Az eddig a teljes XII. kerületből és a II. kerület egy részéből álló 3. választókerületbe a XI. és XII. kerület néhány darabja kerülne, a 4. számút a teljes II. és III. kerület egy darabjából raknák össze. Az 5.-ben a VI. kerület mellől elvették a VII. kerületet és a XIII. egy részét pakolták oda, míg a VII. bekerült a 6-os körzetbe a VIII., XIV. és XV. kerület darabjai mellé.
A 6.-ból kiszoruló IX. kerület egyes negyedeit a 9-es körzet mellett berakták a XVIII. részei és a teljes XIX. kerület mellé a 8-as körzetbe, amelyet jelenleg a XIV. kerület nagyobbik fele ad ki. A most jobbára a XIII. kerületből álló 7. számú választókerületet a jövőben a VIII., X. és XIV. kerület egyes részei alkotnák. A XXII. kerület a 10. számú választókerülethez tartozik majd a XI. kerület egy részével. Óbuda viszont a II. kerületi társbérletből önállósodik a 11. számú választókerületben, ami eddig a IV. és XIII. kerület egyes részeiből állt. Ezeket most a 12. választókerületbe rakják át. A most a XVI. kerülettel lefedett 13. számú körzet az új rend szerint a IV. és XV. kerület egyes részeiből állna, míg a 14. számúban a X., XVI., és XVIII. kerület egyes részeit keverik össze. Az eddig egynemű, XVIII. kerületet lefedő 15. számú választókerületben a XVIII. egy darabjához hozzácsapják a teljes XVII. kerületet. Míg XVIII. kerület fennmaradó része a, XX. kerület egyes részei és a teljes XXIII. kerület a 16-os körzetben keveredik.
„Buhera, csalás, bosszú”
Az ellenzéki pártok egyhangúan tiltakoztak a választási törvény tervezett módosítása ellen. A DK szerint „14 év választási vereség után Budapestet adminisztratív eszközökkel akarják megszerezni”. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes arról írt: „ma arra ébredtem, hogy hirtelen egyszerre négy körzet képviselője lettem”. A szocialisták korábbi társelnöke szerint a Fidesz és a KDNP példátlan választási csalásra készül. A Momentum a szakmaiságot hiányolja a tervezetből, az egész egyetlen célt szolgál: 2026-ban több esélye legyen a Fidesznek megtartani a hatalmát. A Tisza Párt nevében – szokás szerint - Magyar Péter értékelt, aki Facebook-bejegyzésében azt írta: „A Fidesz hatalma megtartása érdekében teljesen átrajzolná a választási körzeteket, és hogy bent tartsa az Országgyűlésben a számára fontos ellenzéki pártokat, a bejutási küszöböt is lejjebb szállítaná”. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a budapesti választási körzetetek számának csökkentése a kormány bosszúja azért, mert a „főváros legutóbb a kormány ellen szavazott”. Mint írta: „Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt buherált valamit a szabályokon, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot”.
