„A korábbi évekhez képest jelentős változás nem történt” – írja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a Magyarország ivóvizének minősége 2023 című jelentésében
Ez elég figyelemre méltó állítás – hívja fel a figyelmet a 444 – a dokumentum szerint ugyanis a közüzemi ivóvízellátáshoz országosan a lakosság 95,5 százaléka fért hozzá tavaly, és maguk a jelentéskészítők is elismerik, hogy ez a mutató alacsonyabb az előző évieknél. 2022-ben még 99,7 százalékos, 2020-ban és 2021-ben 99 százalékos, 2019-ben 98 százalékos, 2018-ban 98,3 százalékos hozzáférésről szóltak az éves jelentések. Vagyis elég élesen megtört egy évek óta tartó javuló tendencia.
A statisztikák alapján a több mint 4 százalékos visszaesés ugyanis azt jelenti, hogy nagyjából 400 ezerrel kevesebb ember jutott hozzá a közüzemi ivóvízhez, mint egy évvel korábban. Növeli a helyzet súlyosságát, hogy a jelentés szerint van további, nagyjából 200 ezer ember, akiknek a „vízellátása ismeretlen”, ők jellemzően saját kútjaik vizét fogyasztják, vagy a település közkifolyóiról vételeznek ivóvizet.
Mindemellett megjegyzik, hogy „a közüzemi vízművek teljeskörű hatósági ellenőrzését 2023-ban is akadályozta a terheltség és a kapacitáshiány, így az ellenőrzések során a helyszíni bejárás több megyében is elmaradt.” Csongrád-Csanád vármegyében kilenc településen - Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Óföldeák, Székkutas - továbbra is túl magas az arzén szint, Budapesten, azon belül főleg a belvárosban pedig az ólomkockázat jelentős.
