Bacsó Péter ikonikus filmjében, A tanúban hangzik el Bástya elvtárs cinikus intelme "Szerénység! Ne tömjénezze magát Virág!" S 55 esztendő múltán egy másik Virág (Barnabás), a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke a jövő évi kilátásokat elemezve arra figyelmeztetett, hogy "a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés növelte a felfelé mutató inflációs kockázatokat, különösen olyan országokban, mint amilyen Magyarország is, ahol az import szerepe jelentős.
Bár 2024-ben a pénzromlás ütemének lelassításában sikereket ért el az MNB, a forint árfolyamának gyengülése miatt az árindex növekedhet, ezért fontos szerénynek és fegyelmezettnek maradnunk." Bölcs, óvatos, visszafogott és kellő megfontoltságra utaló szavak ezek. Így attól jelenleg nem kell tartanunk, hogy az elkövetkező hónapokban, akár csak most novemberben, vágna az MNB a 6,5 százalékos alapkamatból. Egy recesszió határán lavírozó gazdaságban, - ahol az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye rendre alulmúlja a korábbi időszakokét, hogy a beruházásokról ne is beszéljünk, - nem is tehettek másként. S bár az alelnök - szokás szerint - nem foglalt állást arról, hogy meddig tart még a forint vesszőfutása az euróval szemben, s képes-e elköszönni a 400 feletti árfolyamtól, de afelől nem hagyott kétséget, hogy tesznek ellene. Már amennyiben idejük még megengedi, ugyanis jövő év márciusától nem csak Matolcsy György elnök távozik posztjáról, de a Monetáris Tanács tagjainak egy része is kicserélődik. Egy olyan időszakban, amikor az évekig tartó bukdácsolás, és elhibázott kamatpolitikájukat követően, végre azt tették, ami a dolguk. Ebbe az is belefért, hogy az elnök keresetlen szavakkal bírálta, a magát csalhatatlannak és népbarátnak képzelő kormány kudarcot kudarcra halmozó gazdaságpolitikáját. A napjainkra kissé elcsendesedett csatának nyertese ugyan nem lett, hacsak az nem, hogy bár az MNB közelmúltja terheinek maradékát még mindig magával cipeli, de az önelégültség nem a sajátja.