- Orbán Viktor: Egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta, lassú vagy unalmas

A 2008-2009-es pénzügyi válság tette nyilvánvalóvá, hogy a nyugati önkorrekciós politikai-gazdasági rendszer nem működik, új centrumok emelkednek fel a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézik elő, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurasia Forumon.

A kormányfő közölte, a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat. Ez a meggyőződése roppant meg a 2008-2009-ben, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kialakult pénzügyi válság „valójában logikus következménye annak az egész világgazdaságban zajló mélyreható átalakulásnak, amely az addigi geopolitikai viszonyokat radikálisan átalakítja, és olyan új centrumokat emel föl a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézik elő, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória”.

A miniszterelnök szerint így fordult a mai magyar politikai vezetés figyelme, Nyugat-Európa mellett – időnként helyett is – keletre.

A megfelelő pillanat elmulasztása

A politika lényege az ütemérzék – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, egy kormányzat a világon jelen lévő összes tudást be tudja gyűjteni, a politika azonban nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazás birodalma, az alkalmazás lényege pedig az ütem.

A miniszterelnök ezután kijelentette,

Az elmúlt 150 év magyar történelmét nézve – folytatta – rendre tetten érhető a megfelelő pillanat elmulasztásának problémája, az ütemérzék összezavarodása.

Orbán Viktor úgy összegzett, egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, nem hagyatkozhat mások megértésére és mások interpretációjára. Egy ilyen méretű országnak, mint Magyarország, ha olyan színvonalon akar élni, mint ahogy mi akarunk, ha olyan történelmi hagyományokhoz akar méltónak lenni, mint a mi ezeréves történelmünk volt, akkor élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell, hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél – fejtegette a kormányfő.

Európa stratégiája érvénytelen, „valami véget ért”

Beszélt arról is, hogy szerinte nem átrendeződés, hanem visszarendeződés, ami napjainkban zajlik.

A kormányfő közölte, Európa és Ázsia között nincsenek természeti, földrajzi határok, és ez a természetes földrajzi egység – a gazdaságtörténet tanulsága alapján – természetes gazdasági egységet is mutatott, jól egészítette ki egymást. Ebben a térségben az emberi civilizáció, kultúra és gazdaság legvirágzóbb térségei éltek egymás mellett.

Szerinte Eurázsiának, mint természetes gazdasági egységnek a létezését az elmúlt századokban három tényező hátráltatta:

• a világkereskedelem súlypontja a tengerekre helyeződött át, és ez teljesen más orientációt idézett elő,

• az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státuszt ért el, ez az eurázsiai térségben található civilizációk közötti egyensúlyt megbontotta és a Nyugat felé billentette,

• a harmadik akadály – és ez már a modern kor jelensége –, hogy a hidegháború után a nyugati elit úgy döntött, hogy nem a szerves eurázsiai egységet akarja helyreállítani, hanem nyugatosítani akarja az egész világot.

Orbán Viktor közölte, mindannyian érezzük, hogy ez a gondolkodásmód, ez a nyugati stratégia, benne Európa stratégiája „érvénytelen, sikertelen és valami véget ért”.

Orbán Viktor kijelentette, Európa ma a világban zajló változások vesztese, és ez hosszú távon is így maradhat, ha Európa nem találja meg a helyét Ázsiához való viszonyában. Ha igaz – folytatta –, hogy a következő évszázad Eurázsia évszázada lesz, akkor szemet kell, hogy szúrjon, hogy

Hozzátette, az európai elit a régi dicsőség status quo-jának védelmére rendezkedett be, ami kereskedelmi, gazdasági és politikai blokkosodáshoz fog vezetni. A miniszterelnök meggyőződése szerint ha Európa ebből a status quo-t védő logikából nem tud kitörni és a blokkosodás helyett nem tud átállni a konnektivitás gondolkodási sémájára, akkor az a folyamat, hogy Európa a ma zajló változások vesztese, hosszabb távon is fönnmarad.

Európának ki kell törnie ebből a gondolati buborékból, meg kell találnia a helyét Ázsiához való viszonyában, meg kell értenie, hogy Európa az eurázsiai térség része, és az ebből a tényből fakadó összes előnyt ki kell használni, mert enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a világ más erőközpontjaival – mondta a kormányfő.

„Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja”

A miniszterelnök közölte, hogy a következő időszak Eurázsia évszázada lesz, Magyarországnak pedig az ebben elfoglalt helyét magának kell kijelölnie, és nem egy európai stratégiából kell származtatnia. Szerinte Magyarországnak van ilyen stratégiája, végrehajt egy nagyon tudatos nemzetpolitikai és nemzetgazdasági stratégiát, aminek meghatározó, de nem kizárólagos eleme az a tény, hogy Magyarország Eurázsiában van.

„Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja, hiszen mi egy Ázsiából érkezett nép vagyunk” – fogalmazott.

A kormányfő úgy összegzett, Magyarország összes Brüsszellel fennálló vitája abból a tényből fakad, hogy az országnak van egy önálló stratégiája, amely az új realitásokból indul ki, tudomásul veszi az adottságokat, és ebben jelöli ki, találja meg Magyarország helyét, függetlenül a brüsszeli doktrínától.