- Orbán Viktor: Olyan dolgok történnek 2025-ben Magyarországon, amelyek korábban még sose

A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és a háború következményeiből származnak - jelentette ki a miniszterelnök péntek reggel az állami rádióban adott nyilatkozatában.

Orbán Viktor szerint mindemellett ott vannak a szankciók, amelyet elhibázottak és átgondolatlanok voltak.

Ezt követően azzal folytatta, hogy a szankciók energiaáremeléshez vezettek, amik pedig elhozták az inflációt. „Az egész gazdaságban a sikerhez elengedhetetlen kiszámíthatóság, nyugalom, tervezhetőség, optimizmus, a fejlődésbe vetett hit, valamint a növekedés és fejlődés lehetőségeinek keresése helyett egy védekező testtartás alakult ki. Mert mi a fészkes fenét csinálna az ember egy háborúban, ha nem védekezik?!" - tette fel a kérdést. Úgy véli, a vállalkozások azt gondolták, hogy az is jó, ha nem lesz rosszabb, ne veszítsék el azt, amijük már van, vagy a piaci pozíciójuk ne romoljon.  „Ha ennek nem tudunk véget vetni, akkor bármilyen intézkedésekkel próbálkozunk is, a gazdaságba nem tér vissza a lélek, az életerő, a reménykedés, a bizakodás. Tehát ahhoz, hogy sikeresek legyünk, újra véget kell vetni a háborúnak”- összegzett.

Orbán Viktor hozzátette, emberi és keresztényi szempontok is mondatták vele az elmúlt három évben minden nap, hogy vessünk véget a háborúnak. Mégiscsak emberek ezrei, sőt százezrei halnak meg, meg veszítik el testi épségüket, és naponta több ezer árvával gyarapodik Ukrajna és Oroszország lakossága. „Van egy másik érvünk is: ez egy magyar érv, hogy nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy Isten csapása. Ezért az a jó, ha minél hamarabb véget tudunk neki vetni. Én dolgoztam ezen, (...)  amit el lehetett érni, azt elértük, meg minden kísérletet vállaltunk, időnként a saját magunk fejére zúdítva a mások haragját, de kellett egy főszereplő, aki elég erős ahhoz, hogy ne csak akarja a békét, hanem meg is tudja teremteni. Ezért volt fontos az amerikai választás.”

A büdzsét fantasztikusnak, nagyszerűnek és példátlannak nevezte, mivel 2025-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sose, és éppen ezért a költségvetést illetően nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem. Ez a költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése. Lezárunk egy szakaszt, ezt a nyögvenyelős, nehéz, túlélő, szenvedős korszakot és perspektívákat, reményt, lehetőségeket nyitunk - fejtegette. Ennek főbb pontjai közül megemlítette a családi adókedvezményt, a lakhatási támogatást és a kisvállalkozókat támogató Demján Sándor programot. 

A béke esélyeiről szólva elmondta, az Egyesült Államokban egy „békepárti” jelölt nyert, így várják a békét. Az átmenet miatt nagyon nehéz, izgalmas és komplikált két hónap előtt állunk, de "a magyar kormánynak azon kell dolgoznia, hogy Brüsszelben sikerüljön változást elérni. Nekünk egy békepárti fordulatot kell sürgetnünk folyamatosan Brüsszelben, hogy nehogy véletlenül az a gondolat szökjön szárba, hogy az amerikaiak nélkül is képesek vagyunk folytatni ezt a háborút" - mondta Orbán Viktor. „Ennek híveit vissza kell szorítani, és rá kell kényszeríteni őket egy értelmes párbeszédre, amelyben megválaszolják, hogyan tudná Európa Amerika nélkül támogatni Ukrajnát anélkül, hogy tönkretenné saját gazdaságait. Nyilvánvaló, hogy Európában nincs elegendő forrás ennek a háborúnak az Amerikától független finanszírozásához. Ezért Magyarországnak továbbra is következetesen ki kell állnia a béke mellett, immár brüsszeli helyszínen, és egy amerikai várakozásokat keltő sikerrel a háta mögött" - tette hozzá. Ezt követően tovább folytatta az Európai Unió ostorozását, mondván, „ott van egy bizottság, annak elnöke van. Ott ül 30 ezer bürokrata, akik nem tudom pontosan mit csinálnak, de hogy nem jót, az biztos, mert akkor mi is 65 százalékkal nőttünk volna”.

Orbán Viktor úgy véli, egy nagyon komoly politikai önvizsgálatot kellene tartania az európai intézményeknek. Szerinte Magyarország viszonylag jól megúszta ezt a helyzetet. "Talán azok a magyarok, akik ritkábban utaznak Nyugatra, nem érzékelik ezt olyan világosan, de a többi európai országhoz képest mi sokkal kevésbé lassultunk le, és kevésbé estünk ki a fejlődés üteméből. Ez az összehasonlítás egyértelművé teszi, hogy Magyarország relatíve jobban áll ebben a tekintetben" - vázolta a helyzetet. Megjegyezte, hogy a nálunk gazdagabb országoknak is szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban. A miniszterelnök szerint ez nem változtat azon a tényen, hogy a nyugati országok gazdagabbak, de ettől még az energiaárak emelkedése jelentős mértékben felemésztette a családi jövedelmek egy tekintélyes részét, súlyos terhet róva a háztartásokra.

Azt hangoztatta, hogy le kell csökkenteni az energiaárakat, ennek jegyében pedig felül kell vizsgálni a szankciókat, mert ha ez nem történik meg, akkor ezek az árak sem lesznek alacsonyabbak. "Egy antibürokratikus forradalmat kell hirdetni, mert az Unióban a második legnagyobb baj, hogy annyi idióta szabály létezik, hogy megöli a gazdaságot" - magyarázta. Orbán Viktor szerint Brüsszel olyan intézkedéseket akar ránk erőltetni, amelyek ártanak a magyar családoknak. "Ilyen esetekben egyszerűen lázadni kell, de nem suttyomban, hanem nyíltan és egyenesen, mint péládul a migráció ügyében" - mondta. Ennek szellemében a magyarországi költségvetést egy nyílt lázadásnak nevezte, mivel benne van  a rezsicsökkentés vagy éppen lakhatási támogatás.

Később kitért arra is, hogy - bár nem tudja, miért - de az úgynevezett „liberális sajtó” folyamatosan civilizációs küzdelemként próbálja ábrázolni azt, ami Nyugaton történik. Nem szabad kimondani, hogy Nyugaton rosszul mennek a dolgok, mert a magyar közvélemény alakítóinak egy jelentős része ezt ideológiai kérdésnek tekinti. Ha valaki arról beszél, hogy hanyatlik a nyugati gazdaság, rögtön keleti diktátorként bélyegzik meg. Emiatt nincs értelmes párbeszéd erről a kérdésről Magyarországon - fejtegette a miniszterelnök.

Meglátása szerint a nemzeti konzultációnak két értelme van: egyrészt, hogy legyen muníciója a „brüssszeli csatákhoz”. A másik célja a konzultációnak, hogy azok, akik hajlandóak elgondolkodni Magyarország jövőjéről, legalább néhány szót váltson egymással.