Szerdán már nagyon közel voltak a felek ahhoz, hogy a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) megállapodjanak egy hároméves bérmegállapodási ciklusban, amelynek részeként kialakult volna a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum is, ám nüansznyi eltérések miatt ez végül nem történt meg. Csütörtökön délután azonban a felek meg tudtak egyezni - erősítették meg a Portfolio hírét a Népszavának.
Ezek alapján jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13, majd 2027-ben 14 százalékkal emelkedne a minimálbér. Ez a számok szintjén azt jelenti, hogy az idei bruttó 266 800 forintról 290 800 forintra, majd 328 600 forintra, illetve a harmadik évben 374 600 forintra emelkedne a minimálbér. A garantált bérminimum a jelenlegiek szerint január 1-tól 7 százalékkal, 348 800 forintra emelkedne.
Ehhez kiegészítésként érkezne az állam szerepvállalása. Ez pedig a most fogalmazott megállapodás szövege szerint azt jelenti, hogy a munkáltató annyi munkavállalója után, amennyinek az alapbére az idei év szeptembere elseje és november 15 közötti időszak bármely időszakában legfeljebb a 290 800 forint volt, akkor a szociális hozzájárulási adót (szocho) a korábbi év minimálbér szintjének megfelelően kell megfizetni, nem pedig az adott évben érvényes szintek alapján. Ez - szakmai körök szerint - azért nem tűnik nagy engedménynek. A Népszava kalkulációi szerint az idei minimálbér esetében a Szocho 34 684 forint, míg a most elfogadott 290 800 forintnál pedig 37 806 forint. Eszerint munkáltatóként alig 3100 forintról van szó.
Mindez azt jelent, hogy egy 120 fős minimálbéren foglalkoztatott dolgozói állomány kell ahhoz, hogy a kedvezmény révén egy főnek a havi bére megspórolható legyen.
Ismereteink szerint a megállapodás bizonyos makrogazdasági mutatók teljesülését is figyelembe veszi. Így például a GDP-nek jövőre 3,4 százalékkal 2026-ban 4,1, 2027-ben pedig 4,3 százalékkal kellene növekednie. Az infláció ugyanebben az időszakban 3,2, 3 és ismét 3 százalékkal emelkedhetne. Ennek a kritériumcsomagnak a része a bruttó átlagkereset is, amely következő három évben 8,7, 7,6 és 7,4 százalékkal kellene emelkednie. A megállapodás szövege kitér arra, hogy ha az első három negyedév tényadatai pozitív vagy negatív irányban eltérnek az említett mutatóknál, akkor a VKF tagjai a 2026-os, és a 2027-es minimálbér emelés mértékét újratárgyalják. Ha ezeken a megbeszéléseken nem tudnának a munkaadók és munkavállalók képviselői egymás kezébe csapni, akkor az általunk is említett minimálbér és garantált bérminimum az eltérésnek megfelelően módosul.
Megvan, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimumEgy markáns pontja a megállapodás szövegének, hogy az Orbán-kormány, támogatva a megegyezés végrehajtását, vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét. Ennél többet viszont egyáltalán nem mond, így azt sem milyen típusú megoldásban gondolkodik a kabinet. Forrásaink úgy fogalmaztak, hogy nem lehetnek elégedetlenek, de azért vannak nem egészen jól sikerült passzusok. A minimálbér a egyezménynek egy jól körüljárt eleme, ám a garantált bérminimumról ez nem mondható el.
Az ugyanakkor igencsak feltűnő, hogy az említett inflációs szintek mellett 2027-ben egy egészen tetemes reálbér-növekedés valósulna meg. Ez a jelenlegi gazdasági teljesítményből kiindulva igencsak nehézkesen hozható össze, s szakértőink szerint vitán felüli, hogy ezt csak állami szerepvállalással jöhet össze. Még valószínűleg úgy is, hogy idő közben a gazdasági növekedés beindul. Egy azonban biztosnak látszik, hogy a közelmúltban sokat emlegetett, 2027-re előre vetített 400 000 forintos minimálbér a mostani számok alapján nem jön össze. Egyértelműen az sem jelenthető ki, hogy a minimálbér a kormány propagandaszlogenjévé emelt szintet, vagyis hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát a jelzett három éves időszak végére eléri-e majd. Ezen a téren az mondható csak biztosra, hogy a jelenlegi megállapodás szövegében a felek elkötelezik magukat. A válaszokat azonban bizonyosan az idő adja majd meg.
A hírek kapcsán egy forrásunk kiemelte, az Orbán-kormány részéről a szöveget még nem hagyták jóvá. Délután Czomba Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a számokat említve tényként beszélt a megállapodásról, így pedig aligha kérdés, hogy erre rábólint a kabinet.
