Azt állította Orbán Viktor (a Magyar Állandó Értekezlet ülésén), hogy ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek: Magyarország legyen kicsi és szegény. Mi 2010-ben úgy döntöttünk, hogy Magyarország legyen nagy és gazdag, mondta.
Ezzel szemben a tény az, hogy 2010 óta Magyarország sem nagy nem lett, sem gazdag. Igaz, már a 2010-es választások éjszakáján is azt közölte Orbán, hogy „ma újra mertünk nagyok lenni”, vagyis egy csapásra nagyok lettünk, de ez minden bizonnyal csak saját magára és pártjára vonatkozott, amely kétharmados parlamenti többséget szerzett, és ezt azóta is megtartotta. Az Európai Unióban pedig 2010 óta szinte minden gazdasági mutatóban lefelé csúsztunk, az utolsó helyek egyikére. Rossz rá gondolni, hogy mi lett volna, ha 2010-ben nem a nagyság és a felemelkedés mellett dönt a nép?
Azt is állította Orbán (a Nemzeti Bank úgynevezett Eurázsia fórumán): a 2008-2009-es pénzügyi válság nyomán döntött úgy, hogy nemcsak Nyugatra, hanem Keletre is figyelni kell, ezért utaztak 2009-ben Matolcsy Györggyel együtt Kínába.
Ezzel szemben a tény az, hogy ezt a világra szóló felfedezést (és a pekingi utat) Medgyessy Péter miniszterelnök már 2003-ban, majd Gyurcsány Ferenc 2005-ben megtette. Orbán Kolumbusz Viktor így fedezte fel sokadjára a Keletet. De vigyázat! Kolumbusz is Kínát akarta felfedezni, végül azonban meg kellett elégednie Amerikával.
Azt állította továbbá a miniszterelnök (ugyanott), hogy az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz, és az ebben elfoglalt helyünket nekünk magunknak kell kijelölni, nem pedig egy európai stratégiából származtatni”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a helyünk a honfoglalás óta adott, azt nem tudjuk magunknak kijelölni, akármilyen évszázad következik is. Legföljebb már most fölemelhetjük a fehér zászlót arra az esetre, ha az ázsiai vagy félázsiai nagyhatalmak el akarnák foglalni Európát. Karemelésben már jók vagyunk.
Azt állította továbbá Orbán Viktor (Facebook-oldalán), hogy az ukrajnai háború két legveszélyesebb hónapja előtt állunk.
Ezzel szemben a tény az, hogy az ukrajnai háború két legveszélyesebb hónapja az első kettő volt, vagy abból is leginkább az első, amikor úgy látszott, hogy Oroszország le tudja rohanni Ukrajnát. Ma már tudjuk, hogy nem tudja. Ebben a bizonytalan világban ez is valami.
Azt állította ezen kívül a kormányfő (a Magyar Állandó Értekezleten), hogy a gáz ára az oroszok ellen bevezetett szankcióknak köszönhetően ma a négyszerese az egyesült államokbeli áraknak.
Ezzel szemben a tény az, hogy ebben nem a szankciók a ludasak, ugyanis az európai földgázár félévvel a háború kitörése előtt azon a szinten volt, mint most, sőt 2021 decemberében a jelenleginek a kétszeresét tette ki. De ugyanígy: az olajárak sem magasabbak, mint a háború megkezdése előtt voltak. Azon pedig a szankciók ostorozása sem változtat, hogy Európa fosszilis erőforrásokban szegény. Tetszettek volna más helyet találni Európának. Bár Orbán még áthelyezheti Magyarországot a szibériai földgázmezőkre.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.