kerékpáros közlekedés;Kosztolányi Dezső tér;kézimunka;Kornél galéria bolt és kávézó;

- Kornél: ajándék a közösségnek

A Kornél Galéria, Bolt és Kávézó a Kosztolányi Dezső tér 4.-ben három év alatt intézménnyé nőtte ki magát, színes közösségi és kulturális programokkal, a környékbeliek és a civilek bevonásával, a Bartók Boulevard pezsgő vérkeringésébe is bekapcsolva a Feneketlen-tavat. A csodahely 3. születésnapi ünnepségén jártunk, ahol volt közösségi horgolás, cupping (kávékóstoló), családi és kézművesprogramok, finom italok, valamint sütizés-tortázás. Az ünnepelt a vendégeknek ajándékkal is kedveskedett: átadták a vállalkozás finanszírozásából létesített, majd a fővárosnak adományozott új, modern, tíz férőhelyes kerékpárparkolót.

A Kornél szellemisége egyrészről Esti Kornél mágikus világát idézi, mintha épp itt futna össze a sarkon az író és játékos, könnyed, az unalom s olykor a polgári normák ellen lázadó, ifjú alteregója. Emellett a Cornelius latinul egyszarvút jelent, ami a logójukban is megjelenik: a hely otthont ad az „unikornisoknak”, a ritka és értékes személyeknek, akik itt találkozhatnak, és tovább szőhetik e kis közösség finom emberi szövetét.

Már a bejáratnál összefutunk Máray Mariann grafikus-illusztrátorral, akinek különleges zöldséggrafikáiról és a szöveget mellőző, csendes könyveiről is írtunk a Visszhangban. Számára a Kornél több, mint törzshely: a béke szigete, ahol a lelke megpihen, és itt tud az egyik félreeső asztalhoz leülve elmélyülten alkotni is.

Ide tényleg hazaérkezik a vendég, a kellemes kávé- és süteményillatban a szeme is eltelik a sok kis kinccsel. Jelenleg nagyjából harminc alkotóval dolgoznak együtt, akiknek időnként pop-up kiállítást rendeznek, munkáik pedig baráti áron megvásárolhatók,

legyen szó képeslapokról, printekről, egyedi ékszerekről, avagy századfordulós játékokról – ezt már Vágó Marianna Rita tulajdonos-üzletvezető meséli, a Kornél közösségi-kulturális programjainak szervezője, aki a többi között árny- és papírszínházakat, marionetteket készítő Ötvös Enikővel épp új műtermet keresett, amely elég tágas közösségi programok szervezésére. Ekkor találtak rá a Feneketlen-tó partján a helyiségre, amely már korábban is galéria volt, a néhai Scheffer Lívia működtette évtizedeken át. Ő nagyon befogadó volt, a művészet iránti rajongása mellett a lelki gazdagságával is bőkezűen bánt – ezt az energiát élesztették újra és viszik tovább a Kornél alapítói.

Vágó Marianna Rita

A harmadik társuk Fülöp József, eredetileg történész, ám otthonosan mozog a gasztronómia és a kávék világában, az ő kreációja a hely két specialitása, a rózsaborsos-karamellás Kornél és a levendulás Kornélia. Komjáthy István pedig a légifotózás szerelmese, egyedi papírsárkányokat épít, emellett merített papírból képeslapokat készít. Marianna a boltban kapható képeslapok szerelmese is, hiszen ez más, mint elküldeni egy e-mailt, időt kell szánni a kiválasztására, az üzenet megírására, ami már jelezheti a címzettnek, hogy fontos számunkra.

Ahol a biciklik is pihenhetnek

Sokan térnek be a Kornélba akár kutyasétáltatás vagy bringázás közben is. Bár a szomszédos park nagy fejlődésen megy át – van már futópálya és köztéri tornaeszközök, a játszóteret pedig az idén újították fel –, hiányzik az alapvető infrastruktúra, nincs elég ivókút, mosdó. Közel s távol eddig nem akadt biciklitámasz sem, holott errefelé sokan járnak két keréken, nem csak fiatalok. A Bartókon végigsuhanva alig fél óra alatt a belvárosba juthatunk, de a dél-budai vérkeringés utolsó csomópontja is a Kosztolányi Dezső tér, innen kezdődik a kertváros. Lassabb itt az élet, belefér a tekerés, és a kerékpársáv kialakítása óta olyanok is bringára kaptak, akik eddig féltek a forgalomban. Ezt mesélik a kerekparparkolas.hu újonnan indult közösségi vállalkozás alapítói is: Dormán Emese, Kovács Virág és Török Vazul mindhárman lelkes bringások, ketten korábban együtt dolgoztak a Magyar Kerékpárosklubban. Őket kérte fel a Kornél, hogy segítsenek a biciklitároló létrehozásában, a tervezéstől az engedélyeztetésen át a megvalósításig.

Mostanában mintha mindenki feketében járna, alig vannak színek az utcán. Pedig milyen üdítő színfolt, amikor feltűnik egy tűzpiros kabát vagy esetleg egy vadabb lila, netán egy citromsárga! Sajnos itthon még mindig kevesen élnek a színek adta lehetőségekkel, pedig a világ sem fekete-fehér. Coco Chanel úgy fogalmazott: „A divat változik, de a stílus örök.” Mégis a divat segít abban, hogy legyen stílusunk, és bátran dobjuk fel a mindennapjainkat színekkel, valamint csempésszünk bele egy kis egyediséget, eleganciát, amihez a Budapest Fashion Week divatbemutatóin gyűjtöttünk inspirációt.