Biztosak lehetünk benne, hogy a kormány olyan gyorsan a nevére veszi az idei minmálbér-megállapodást, mint ahogyan a lehulló tinta átüt a tiszta papíron. A tárgyalások során is érezhető volt a hozzáállás, hogy a jövedelmekből is rezsiharcot kíván kreálni a kabinet, s legyünk nyugodtak, ilyenformán a bérünket is megvédik majd. Hallhatjuk még majd sokat a 2026-os választásokra fordulva, milyen megfeszített erővel dolgoznak azért, hogy nekünk jobb legyen, vastagabb legyen a buksza. Hangzatos mondatokból jut még majd nekünk bőven a következő hónapokban, hiszen már eddig is akadt. Hallhattuk már, hogy a horizonton ott toporzékol az 1000 eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagbér.
Ha azonban megnézzük, valójában mennyit is volt hajlandó a kabinet a bérmegállapodásba beletenni, bizony arra juthatunk, hogy ha valakinek, hát éppen neki nem kellene a mellét döngetnie. A munkaadók által remélt szociális hozzájárulási adó csökkentése például csak halvány nyomokban szerepel a megállapodás szövegében, holott mindenki jelezte: egy erőn felüli bérnövelés esetén állami szerepvállalás is szükséges. Mégis csak egy apróság akad ezen a téren. Azok után, akiknél a jövedelem szintje a jövő évi minimálbér (bruttó 290 800 forint) vagy az alatti, az előző évi minimálbér alapján kell fizetni az említett elvonást. Ez alkalmazottanként nagyjából 3100 forint kedvezmény.
Legyünk nagyvonalúak. Ezen jövedelem alatt legyen 400 ezer dolgozó, ami annyit tesz, hogy így a költségvetés nagyjából 1,2 milliárd forintról mond le. Nos, ennyi a vállalás a kabinet részéről. Tegyük e szám mellé, hogy csak az elmúlt két évben – amikor ugyancsak kínlódott a gazdaság - akadt olyan nap, amikor Mészáros Lőrinc cégei közel 100 milliárd forint közbeszerzést vittek haza. Érezhető ugye, mennyire bátrak?