Az emberek teljesen jogosan nem akarnak fizetni a saját pénzükért. Mi, magyar szocialisták felhangosítjuk azok hangját, akiknek más nem segít, mi azoknak is segítséget nyújtunk, akik nem a kormány kegyeltjei. Mindemiatt javasoljuk a parlamentben, hogy igazítsák a díjmentes készpénzfelvételt a mindenkori minimálbér összegéhez - ez olvasható az MSZP közleményében.
Világos, érthető, sokak számára hasznos javaslat. Ezt tesszük mi, magyar szocialisták. De azért elmondom, mi a szelíd valóság a készpénzzel - annál is inkább, mert egyetértés látszik kialakulni ez ügyben az országgyűlésben.
Néhány évtizeddel ezelőtt a készpénz használata nem volt kérdés.
“Nem. Nem kérjük a bankautomatákkal felépített rendszert. Kizárt, hogy a következő tíz évben Magyarországon elterjedjenek a bankautomaták. Csak nem gondolod, hogy valamelyik bank kifizeti az automatákat, az országos hálózat kiépítését, finanszírozza az üzemeltetést, lebonyolítja a készpénz forgalmat, üzemelteti a betét rendszert, a hitelkártya rendszert, teljesíti a tartalékolási feltételeket, és mindezt úgy, hogy a lakosság fizesse meg a költségeket? Kizárt. A belátható jövőben kizárt.”
Ezt Princz Gábor, a Postabank vezérigazgatója mondta nekem, amikor a rendszerváltás idején el akartam neki adni egy bankkártyára alapozott pénzforgalmi számítógépes rendszert. Akkoriban mi készítettük el a Betétszámlakönyv rendszerét a Postabanknak, de úgy, hogy az üzemeltetését velünk végeztették; internet még sehol, a rendszert a napi postavonatokon utaztatott bizonylatok feldolgozására alapoztuk. Sikeres termék volt.
A készpénzforgalom, a bankkártya rendszer üzemeltetése és az ezzel kapcsolatos tevékenység a banki ügyletek egyik legköltségesebb része. A bankautomaták hálózatának kiépítése, üzemeltetése, folyamatos pénzellátása, védelme horribilis összegbe kerül. Igaza volt tehát Princz elnök úrnak: drága - és ma mégis megfizetjük.
Drága, és mindenütt ott van. Amint az kiderült, szükségünk van betétkártyára, hitelkártyára, bankautomatára, lehetőleg mindenütt. A bankok pedig szeretik megszüntetni a kisebb forgalmú helyeken lévőket, mert sehogyan sem éri meg nekik. Az idegenforgalmi szempontból frekventált környékeken üzlet a bankautomata, főként a nagy bankkártya-cégeknek.
Mit gondoljak a saját pártom, az MSZP kampányáról, amelyet a pénzéhes bankok ellen folytatunk? Most, hogy már a többi párt is támogatja a díjmentes készpénzfelvétel összegének emelését, nyilván megvalósul. Ebből könnyen az következhet, hogy ahol és amint lehet, minden bank megszünteti a bankautomaták üzemeltetését. Hiszen a díjmentes készpénzfelvétel havi keretének emelése tovább erodálja a szolgáltatáshoz köthető bevételeket.
Külön gond, hogy az emberek meglepően nagy hányada a fentieket pontosan tudja. Nagyon kevesen szeretnek postára járni, sárga csekket befizetni, közüzemi díjat készpénzben fizetni és hasonlók. Nem is tűnik tehát hasznosnak az a követelés, hogy kapjuk meg a készpénzt ingyen a banktól.
Ehhez képest az a meglepő helyzet, hogy Magyarországon a fizetések határozott többsége (60 százaléka) készpénzben zajlik. Közismert politikusok is vallják: "csak a készpénz!" Annak ellenére elterjedt szokás ez, hogy mivel a munkáltató is fizetne a készpénzért, ha a dolgozóinak címletezve, borítékban akarna fizetni, a munkabéreket bankszámlára utalják.
De van politikai tartalma is a készpénzhasználatnak. A személyes szabadság korlátozásának tartják a szűkítését, és kétségtelenül van ilyen összetevője. Az elektronikus pénzügyi műveletek minden összetevője visszafejthető. Lehet tudni, hogy ki, kinek, mikor és mennyit fizetett. Még a tranzakció helye is adott. Amúgy nagyon nem célszerű a készpénzhasználat, de belátom, hogy elég széles körben még szükség van rá.
Ezzel együtt zavar, hogy a bankok pénzéhségét tesszük felelőssé, amikor a készpénzfelvétel áráról beszélünk. Ilyen alapon a posta mint nagy hálózat pénzéhségét is szóvá tehetnénk, ott is fizetni kell a készpénzért. Megértem persze, hogy az ingyen szolgáltatás vonzó, ez sokak számára szimpatikus követelés. A mértékletesség is megfelelő, amennyiben az átlagbér vagy a minimálbér szintjén határozzuk meg az ingyenesség limitjét. Az már más kérdés, hogy a megjelenő költségeket mindenhogyan a fogyasztó viseli, akkor is, ha a szolgáltatót rákényszerítjük, hogy valamelyik tevékenységét ingyen végezze. Akkor felszámítja az árát másutt.
Politikailag hasznos, szabad efféléket mondani. Mégis vitatom, hogy ez a kampány széles körben eredményes lenne: nem hasznos, nem igaz. Persze pontosan tudom, hogy attól még akár eredményes is lehet, mert valós igénynek felel meg. A mindennapjainkat nagyon gyakori kifizetések, pénzügyi műveletek kísérik, és érthető, hogy a műveleti költségek elszenvedőiként zavarónak érezzük, hogy mindenért fizetni kell. Nem a mi problémánk, hogy minden ilyen művelethez valamilyen eszköz kell, és az nincs ingyen.
Ha elhisszük, hogy csak a szándékunktól függ, mit ismerünk el költségként, akkor abba a csapdába kerülünk, hogy a pénzintézeteknek megdrágítjuk a műveleteket. Ha még különféle illetékekkel is terheljük a pénzügyi tevékenységet, akkor drágul a bankolás. Jövőre például a megemelt tranzakciós illetékeket a bankok áthárítják az ügyfelekre.
Ráadásul ezek a folyamatok átvándorolhatnak olyan szervezetekhez, ahol kedvezőbbek a feltételek. Ha sikerrel bevezetik az elektronikus eurót, azzal lényegében mindenki kap egy számlavezetést, amit a központi bank végez Európában. Magyarországon is folynak kísérletek az elektronikus forint kipróbálására, és ez is a kereskedelmi bankoktól vinne el ügyfeleket, mégpedig sokat. Biztosak lehetünk abban, hogy ha itthon tovább drágítjuk a pénzügyi műveleteket, akkor a világban már működő nagy fintech cégek átveszik ezt a tevékenységet.
Nem ártana azzal is foglalkozni, hogy a pénzügyi szuverenitás megszerzése egyre távolabb kerül. Azt, hogy mennyi pénz van a gazdaságban, főként a kereskedelmi bankok hitelezése határozza meg. Ezt lehet szabályozni - valamennyire. A pénzügyi termékek árazásával a bankok, az illetékekkel, adókkal az állam szól bele, hogy mennyibe kerül az a pénz, amit a pénzintézetek forgatnak. Ha valamelyik költségelemet töröljük, az torzítás nélkül megjelenik a többiben.
Az Országgyűlés megemeli a havi százötven ezres költségmentes keretet. Remélhetőleg ott jelenik meg a megtakarítás, ahol arra a legnagyobb szükség van. De ezzel a változással valamivel több olyan pénzautomata lesz, amelynek az üzemeltetése nem kifizetődő, és olyan ügyfelek is többen lesznek, akik előnyben részesítik a fintech megoldásokat.
Olykor nem árt, ha tudjuk, mit cselekszünk.