Igaz, az érintett társaságok több mint fele ebbe a körbe tartozhat – vélekedett megkeresésünkre Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke. Hangsúlyozva, hogy szervezetük kifejezetten nem a kis-, hanem a nagyobb felhasználók érdekeit képviseli, úgy vélte: mivel a 2025-ös szerződések alapjául szolgáló tőzsdei árak az év eleje óta nőnek, a lehetőséget szerencsésebb lett volna a kedvezményezett társaságok számára korábban meghirdetni. A friss rendelet tehát a legrosszabbul azokat érintette, akik jövő évi árambeszerzési szerződésüket épp nemrég írták alá. Ebből ugyanis 2026. január 1-ig, a megállapodásba foglalt büntetés nélkül, nincs „menekvés” – hangsúlyozta az elnök. (A viszonylag rövid rendelet második pontja kifejezett megerősíti: az új szabály a már megkötött szerződéseket nem érinti.) Ezek a megállapodások a folyamatosan változó tőzsdei árak figyelembe vételével, de biztosan a következő év elejétől a végéig köttetnek – tette hozzá Nagy Zoltán.
Az árarányokat jól jellemzi, hogy a központi energiaszolgáltatást végző, állami MVM honlapja szerint, míg az átlag alatti fogyasztású háztartások áramszámlájába foglalt, „egyetemes” villamosenergia-ár területi átlaga kilowattóránként 5, addig ugyanez „nem lakossági” felhasználóknál 23 forint - hívják fel a figyelmet más szakértők. Ehhez képest, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántartása szerint, a legkisebb fogyasztású céges vevőktől 2024. első felében ugyanezért átlag 79 forintot kértek. A hatóság egy másik nyilvántartása szerint, míg a legkisebb fogyasztású, nem lakossági felhasználók, idén szeptemberig, a szabad piacon, 77 milliárd forintért 1,2 terawattóra (TWh) áramot vettek, addig a már eddig is egyetemes szolgáltatás alá tartozó, legalacsonyabb fogyasztási sávba eső társaságok csak 0,2 TWh-t képviseltek, amiért 8 milliárdot fizettek. Mindez a hazai áramigények húszada, amiből előbbi kör esetében 62, utóbbiéban pedig 47 forintos átlagár jön ki. Bár ez első látásra nehezen fésülhető össze az illetékes Energiaügyi Minisztérium múlt keddi tájékoztatójával, miszerint a 860 ezer hazai mikrovállalkozásból 520 ezer már most is egyetemes szolgáltatási díjat fizet, közülük 400 ezer lakossági elszámolás alá eshet. A szakértői nyilatkozatok mindenesetre tisztázzák: a fennmaradó 340 ezer mikrovállalkozás közül azok, amelyek már megkötötték jövő évi áramvásárlási szerződésüket, legkorábban 2026. elején juthatnak alacsonyabb, hatósági díjon áramhoz.
Ígéreteket kapnak a magyar cégek, rezsicsökkentést nem, a gáz és az áram számukra szinte sehol máshol Európában nem ilyen drágaSzintén kevéssé hangsúlyozott tény, hogy 2022. előtt nemcsak a mikro-, hanem valamennyi, 3-szor 63 amperesnél nem nagyobb mérőjű vállalkozás egyetemes szolgáltatási díjat fizethetett. Bár a korábbi hatóságiár-jogosultságukat így vissza nem nyerő cégek száma kevesebb, fogyasztásuk jócskán meghaladja a mostani kedvezményezettekét.
A piaci ár akár a hatósági alá is eshet
A korábbi évek és 2024 tapasztalatai egyaránt azt mondatják, hogy a piaci áramvásárlási szerződések megkötésével nagyon kockázatos az év végéig várni – hangsúlyozta megkeresésünkre Turai József, a T-Energy Kft. ügyvezetője. A tőzsdei árak folyamatos emelkedése miatt tehát azok a cégek, amelyek 2024. elején megkötötték 2025. évi szerződésüket, viszonylag jól jártak – vélekedett az energiaszakértő. Bár a piaci árak változatlanul, jelentősen meghaladják a hatósági – úgynevezett egyetemes szolgáltatási – díjakat, Turai József az üzleti szemlélet híve, így most is szívesebben kötne piaci megállapodást. A szakértő ugyanis jobbnak tartja, ha egy cég a tényleges – akár a hatóságinál alacsonyabb – tőzsdei árak alapján dönt. Ráadásul a kormányzati beavatkozások torzítják az üzleti folyamatokat és csökkentik a kiszámíthatatóságot. Már csak azért is, mert a magyar a térség legjobb energiatőzsdéje – tette hozzá.
