Józan észre van szükség a klímapolitikában is – mondta Orbán Viktor az ENSZ éves éghajlati tanácskozásán Bakuban. Ami ezt jelenti: azt csinálom, amit akarok, amit az én (józan) eszem diktál. Köszönetét fejezte ki Ilham Alijev elnöknek, és kijelentette, nem is rendezhették volna jobb helyen a konferenciát.
Ha úgy értette, hogy a híresen környezetszennyező Azerbajdzsán fővárosában, azzal egyet lehetne érteni, de a magyar kormányfő éppen nem iróniájáról híres. Az elnök, a szovjet időszakban hírhedt szerepet betöltő Hejdar Alijev fia csak annyit tett hozzá, hogy „a gáz és az olaj isten ajándéka”, és kétséget sem hagyott a tekintetben, hogy ezeket addig fogják használni pénzforrásul, míg a jóisten, illetve a saját a józan esze megengedi.
A magyar miniszterelnök sűrűn emlegeti a józan észt, különösen a tudomány - akár saját stúdiumai, a jogtudomány - bonyolult gondolkodásmódjával ellentétbe állítva. Gyakran nyilatkozik öntudatosan tudományos kérdésekben, a magyar nyelvről ezt állítja például: „Nyelvünk jobban hasonlít a matematikára, mint más nyelvekre, így a magaslesről látod, hogy onnan hátulról hogy fogsz előrehaladni, melyik útvonal lesz az, amit a többiek nem vettek számba”. Erről mi, a nyelvtudománnyal hivatásszerűen foglalkozók nem értesültünk, az orbáni mondat megértésével is gondunk van, például a „magasles” értelmezésével. Mindegy, ő a miniszterelnök, az ő szavait viszi a szél és a közmédia, nem a szaktudósokét.
Ennyi józan ész birtokában nem csoda, hogy a hatalom birtokosai nemcsak nyilatkoznak, hanem döntenek is tudományos kérdésekben. Rétvári Bence államtitkár 2018-ban pl. így indokolta a gender szak betiltását az egyetemeken: „A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”. Államtitkár úrnak olvasnia kellett a mindnyájunkra érvényes Alaptörvényt, melynek X. fejezete (2) bekezdése így szól: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”. Bár nyilván ismeri ezt a törvényhelyet, nem érdekli. Úgy döntenek és arról, ahogy nekik tetszik.
Donald Trump, Orbán nagy példaképe megválasztása után aranyidőket (golden age) ígért az Egyesült Államok polgárainak. Aligha fog ilyesmi beköszönteni az orvostudományok művelőire, hiszen Trump bejelentette, hogy Robert F. Kennedy Jr-t jelöli az egészségügyi tárca élére, aki közismerten védőoltásellenes. Maga az elnök is az, és „nem hisz” a klímaváltozásban sem. Magyarország miniszterelnöke viszont abban hisz, hogy 2025-ben olyan év következik be, amilyen eddig még sosem volt. Mondjuk ez elmondható az eddigi és az ezután következő esztendők mindegyikéről is, de elégedjünk meg azzal, hogy miniszterelnökünk a jövőbe lát.
Most mindenesetre a józan ész talaján állva maga szervezi át a magyar tudomány egész rendszerét. A folyamat első részét már 2019-ben végrehajtotta, amikor leválasztotta a kutatóhálózatot az MTA-ról. Most elkészült az új törvénytervezet, bár nem kérdezték meg róla az érintetteket. Mit értenek hozzá, de legfőképp: mi közük hozzá?
A változás 2025. január elsején életbe is lép. A kutatóhálózat új vezetőjét Orbán Viktor személyesen fogja kinevezni. Régebben a Magyar Tudományos Akadémia elnökét demokratikusan választottuk mi mindnyájan, a tudományos közösség tagjai, de a demokrácia is kikerült a szótárból.
November 14-én pár száz fő tüntetett a HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat Károlyi utcai székháza előtt, piros lapokkal tiltakozva a tudományos életet megbénító törvény ellen. Ahogy Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának alelnöke elmondta, a törvénytervezet zavaros, az egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok kaptafájára készült.
Azt hiszem, itt a dolog kulcsa. Az alapítványokba terelt volt állami egyetemek ingatlan- és egyéb vagyonára rátette a kezét a hatalom, több milliós fizetéssel neveztek ki kormánytagokat és a belső körhöz tartozó embereket a kuratóriumokba. Így lett kuratóriumi elnök Varga Judit volt igazságügyi miniszter, aki akkoriban egy plakáton mosolygott talányosan, alatta a felirat: „A tudomány szexi”. Állította ezt ő, akinek semmiféle tudományos minősítése nem volt, és a neve sem szerepelt a Magyar Tudományos Művek Tárában.
A vagyon volt akkor a kulcsszó, és az ma is. Ha elfogadják a törvényt – és volt már olyan, hogy egy ilyent ne fogadtak volna el? –, akkor a következő év elején rátehetik a kezüket az akadémiai vagyonra. És a vagyon sokaknak csakugyan szexi. Akár Friedrich August Stüler az 1860-as években épült neoreneszánsz palotája, elegáns belső tereivel és gyönyörű dunai kilátásával is szolgálhatna más, nemes célt. Aki megszerzi az új törvény segítségével, elmondhatja, csodálatos év ez a 2025-ös.
Ettől óvjon meg bennünket a jóisten vagy a józan ész – és most először nem ironikusan mondom.
A szerző nyelvész.