A Központi Statisztika Hivatal szerint Magyarországon a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők száma 2024. januárjában: 2272361 fő. (Vannak közöttük öregségi nyugdíjban, életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők.)
Ebből a létszámból 40 ezer forint alatti ellátást kap 20523 fő, 40 és 60 ezer forint között 40322 fő, 60 és 80 ezer forint között 68253 fő, 80 és 100 ezer forint között 69829 fő, 100 és 120 ezer forint között 116958 fő, 120 és 140 ezer forint között 188143 fő, összesen tehát 504028 fő.
A fent említett teljes sokaságot (2272361 fő) figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy félmillió nyugdíjas honfitársunk - havi rendszerességgel - 140 ezer forint juttatásnál is kevesebbet kap, azaz egyötödük nyomorszinten tengődik. Döbbenetes magas az érintettség, és még megrázóbb, hogy közülük csaknem kétszázezer idős embernek a havi 100 ezer forintnyi bevétele sincs meg.
Ismerjük a költségvetési előirányzatban szereplő, jövő évre érvényes növelés mértékét: a tervek szerint a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők 3,2 százalékos emelést kapnak 2025-ben. A Demokratikus Koalíció, látva és értve a nyugdíjasok szorult helyzetét, határozati javaslatot nyújtott be, amely azonnali intézkedés keretében korrigálná a 150 ezer forint alatti nyugdíjakat (+10 százalék) és valamit segítene a 150 ezer és 250 ezer forint közöttieken is (+5 százalék). Ismerve a Fidesz nyugdíjpolitikáját, sok esélyünk sajnos nincs, hogy elfogadják kezdeményezésünket.
A fenti számokat nézve könnyű kiszámolni, hogy egy 100 ezer forintos nyugdíj esetében a jövő évi emelés mértéke 3200 forint, egy 140 ezres ellátás esetén 4480. Tehát a legrászorultabb/legszegényebb nyugdíjasok még havi ötezer forintnak megfelelő összeget sem kapnak, amit egyébként teljes egészében fel is emészt az infláció. Úgy érzem, hogy - tapasztalva a forint drámai elértéktelenedését is - abszolút értékben kifejezhető, hogy mi az a legkisebb összeg, amelynél kisebb értékű emelés már nem elfogadható: kezdő lépésként (!) ez havi ötezer forint lehet. Úgy kalkuláltam, hogy 2000 forintos havi átlagértékkel számolok a félmillió érintett esetében, ami egyénenként persze lehet több, lehet levesebb. Ez 13 kifizetéssel kalkulálva 13 milliárd forint éves szinten. A költségvetési törvény tervezete szerint a nyugdíjkassza éves teljes összege 7200 milliárd forint, tehát csepp a tengerben az általam javasolt korrekció kihatása.
Hangsúlyozom, hogy javaslatom szimplán technikai jellegű, és kizárólag annyi a célja, hogy az abszolút értékben (is) méltatlanul alacsony - ötezer forint alatti - nyugdíjemelésekre a jövőben ne kerülhessen sor. Jövőre a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő, 2026-ban és 2027-ben – a tervek szerint – kétszámjegyű lesz a legkisebb bértarifa emelkedésének üteme. A nyugdíjak vonatkozásában vajon mi az elképzelés? A kormányfő távlatosan már 1000 eurós minimálbérről szónokol, én a jelenben csak egy - átlagban - havi 5 eurós kiigazításra tettem javaslatot. Ugye nem nagy kérés?
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.