Feleakkora mértékben nőtt az átlagos lakásár az Európai Unió 27 tagállamában 2015 óta, mint Magyarországon – ez is kiderült a Habitat for Humanity Magyarország idei lakhatási jelentésének most bemutatott részéből.
Itthon 298 százalékkal, uniós átlagban 149 százalékkal kell ma többet fizetni egy lakásért, mint 9 évvel ezelőtt.
A folyamat idén sem állt meg, az első negyedévben a használt lakásokért 5,3 százalékkal, az újakért 4,6 százalékkal kértek itthon többet, mint tavaly ugyanekkor.
Budapesten egy újépítésű lakás átlagos négyzetméterára 1,5 millió forint, egy használt lakásé pedig 521 ezer forint.
Az áremelkedés hátterében a lakáseladások és lakáshitelezés növekedése áll – írták a jelentés készítői. A KSH adatai szerint a tavalyihoz képest 36 százalékkal nőtt az eladott lakások száma. Az államilag támogatott hitelek összege 71 százalékkal nőtt, ezzel 3,2-szeresére emelkedett, míg az államilag nem támogatott hitelek összege 53 százalékkal ment fel, így 2,4-el lett magasabb. Az államilag támogatott hiteleknél az átlagos hitelösszeg 10 millióról 18 millió forintra változott.
Az elemzők szerint
a lakásvásárlást segítő Csok és a Csok Plusz azokat a háztartásokat támogatja, amelyek enélkül is lakástulajdonhoz juthatnának,
hiszen a kedvezmények igénybevételéhez szükség van megtakarításra, minimum két éve fennálló társadalombiztosítási jogviszonyra, a bankhitelek felvételénél felmerülő költségek fedezésére.
Ezzel párhuzamosan viszont az áremelkedés miatt azok, akik nem rendelkeznek hasonló erőforrással, kisebb eséllyel jutnak otthonhoz. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az albérletárak is emelkednek, idén, országosan 9,6, Budapesten 9,8 százalékkal nőttek Előbbi a 2015-ös árszinthez képest 112, utóbbi 102 százalékkal lett magasabb. Tavaly
a magyar lakosok 4,7 százalékának, a gyermekes háztartások 5,9 százalékénak jelentett gondot az albérlethez való hozzáférés.
Nem jelent segítséget az önkormányzati bérlakásszektor sem, mert az az állami támogatás hiánya miatt folyamatosan csökken. Tavaly valamivel több, mint 101 ezer ilyen lakás volt országszerte, ebből csak 3043 volt felújított, 1857 pedig bontandó állapotú. Egyre kevesebb, mindössze 169 önkormányzat vezet nyilvántartást a lakásigénylőkről nem is igazán látható, hányan vennék igénybe ezt a lehetőséget.
Tavaly még így is 9752 igénylést regisztráltak a nyilvántartást vezető önkormányzatok, de a kiutalások száma csak 8611 volt.
Ebből azért jól látható, hogy az igény bőven meghaladja a kínálatot. Azoknak, akik a lakástulajdonból és a piaci albérletekből is kiszorulnak, csak a szívességi lakhatás, vagy munkásszálló marad. Aki ezekkel a lehetőségekkel sem tud élni, az állami normatívából támogatott intézményrendszer szálláslehetőségeit veheti igénybe, de csak átmeneti jelleggel, legfeljebb két évig. Ilyenek a gyermekvédelmi célokat szolgáló anyaotthonok, a családok átmeneti otthonai, a hajléktalanszállók, az éjjeli menedékhelyek.
A lakáshoz jutáson túl a lakhatás fenntartásának nehézsége is jellemző probléma Magyarországon. Ha egy háztartás jövedelmének legalább 40 százalékát lakhatásra költi, akkor ott fennáll az eladósodás, lakásvesztés, elszegényedés kockázata.
A hazai háztartások 13 százalékára jellemző ez a veszély, a lakásbérlők 42,5 százalékára, a jelzálog- vagy egyéb lakáscélú hitellel rendelkezők 14,7 százalékára jellemző ez az anyagi kiszolgáltatottság.
Az is fontos, milyen minőségű, emberhez méltó körülményeket biztosít az a lakhatási forma, amely az adott háztartás számára megfizethető akár lakástulajdonként, akár albérletként, szálláshelyként. Ez alapján a legalacsonyabb jövedelmi ötöd majdnem fele anyagi és szociális szegénységben él.
Mindezek ellenére nincsenek olyan átfogó kormányzati intézkedések, amelyek a megfizethetőségi gondokkal küzdő, alacsony jövedelmű háztartások hosszú távú önálló lakhatáshoz jutását segítenék. A lakhatási támogatásra érdemes és érdemtelen családok éles politikai szétválasztása régóta jellemzi a kormány lakhatási szemléletét.
Itt a 2024-es jelentés, a magyarok egyharmada lakhatási szegénységben, rossz állapotú ingatlanban élBudapestnek ígért uniós forrásokat adna oda a kormánypárti kerületeknek a fővárosi Fidesz-frakció