Két év stagnálás után 2025-ben beindulhat növekedés, a magyar gazdaság jövőre 2 százalékkal nőhet, majd 2026-ben akár 3,6 százalékos bővülés is elképzelhető – hangzott el az Erste Bank tájékoztatóján. A bank elemzői idénre fél százalékos növekedést várnak a tavalyi 0,9 százalékos csökkenés után. Ez az év sokkal jobban indult, mint ami lett belőle, a magyar gazdaságban a legnagyobb gond az általános bizalomhiány ez igaz a cégekre és a háztartásokra egyaránt – mondta Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint a rendkívüli inflációs időszak, az energiakrízis hosszú árnyékot vet a magyar gazdaságra. A bizalmi felmérések azt mutatják, hogy a kilátások bizonytalanok, a cégek nem tudják mibe érdemes, egyáltalán érdemes-e beruházni, ezért kivárnak, és emiatt jóval kisebb lesz az idei GDP-bővülés a korábbi várakozásoknál.
A magyar gazdaságnak a lakossági fogyasztása ad egyedül támaszt, még annak ellenére is, hogy az emberek közel sem költenek olyan mértékben, ahogy a reálbérek emelkedtek, de nem szabad lekicsinyelni fogyasztás idei 3,5, és a jövő évi, várhatóan 3,2 százalékos bővülését
– mondta Nyeste Orsolya a bank vezető elemzője.
Ezzel együtt tudomásul kell venni, hogy a magyar gazdaság nem tud érdemi növekedést felmutatni a beruházások emelkedése és a külpiacok jobb teljesítménye nélkül. A magyar gazdaság jelenleg a gödör alján van az elemzők szerint, innen már felfele vezet az út, ám mérséklet ütemben. Hatalmas növekedési potenciál van a gazdaságban, több nagy autóipari óriásberuházás is indulást előtt van, nagy kérdés, hogy ezek a gyárak mikor és milyen ütemben kezdenek termelni. Az Erste elemzői óvatosan optimisták, azért arra számítanak, hogy jövőre 2 százalékkal, majd 2026-ban 3,6 százalékkal nőhet a gazdaság.
A magyar kormány ennél jóval optimistább makrogazdasági pályával tervezte meg a 2025-ös költségvetést, hisz jövőre 3,4, 2026-ra pedig már 4,1 százalékos bővüléssel számol. Nyeste Orsolya szerint a jövő évi költségvetés ezzel együtt jóval reálisabb pályára épül, mint az idei, igaz, a növekedési és a hiánycélok merészek. Ugyanakkor arra nem kell számítani, hogy 2024-hez hasonlóan jövőre is az év közben kelljen kiigazítani a büdzsét, ám vélhetően lassabb ütemben sikerül a hiányt a GDP 3 százaléka alá csökkenteni, mint ahogy azt a kormány tervezi. Az elemző szerint komoly előrelépést jelent a tervezés pontosságában, hogy a kormány – egy évtized után – visszatért az őszi költségvetési vitához.
Stabilizálódhat a forint árfolyama
Míg az elemzők nem számítanak arra, hogy a hazai jegybank a következő hónapokban kamatot csökkent, eközben mind a Európai Központi Bank, mind az USA jegybankja a kamatok mérséklésére készül, így nőhet a forint kamatelőnye. Ez feltehetőleg kevés lesz a forint erősödéshez, de arra elegendőnek kell lenni, hogy az elmúlt hetek gyengülése után stabilizálódjon a devizánk: az Erste arra számít, hogy a következő időszakban 400-410 forintos sávban marad az euró ára. További forintgyengülést nem indokolnak a gazdaság alapfolyamatai, a kockázati megítélés persze változhat.
Az elemzők szerint az infláció idén decemberben a korábban feltételezettnél alacsonyabb szinten, négy százalékon tetőzik - az októberi 3,2 százalék tényadat után –, majd a jövő évben lassú, határozott trend nélküli dezinfláció jöhet. Így az árak idén átlagosan 3,6, jövőre egy kicsit gyorsabban 3,9 százalékkal emelkedhetnek. Vannak az inflációra nézve kockázatok: például az élelmiszerárak az elmúlt időszak stagnálása után emelkedni kezdtek, illetve a forint leértékelődése is növeli az inflációt. Emiatt nincs tér a jegybanki kamat csökkentésére. Az Erste elemzői arra számítanak, hogy jövő márciusig biztosan fennmarad a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat. Azt, hogy lesz-e március után kamatvágás, az év eleji gazdasági és politikai fejlemények döntik el. Egyrészt januártól Donald Trump lesz az USA elnöke, az első intézkedései érzékenyen érinthetik a devizapiacokat, emellett 2025 februárjában tartják az előrehozott német választásokat, s ez utóbbi jóval fontosabb lehet a magyar gazdaság számára. Az elemzők nem várnak változást jegybank monetáris politikájában azt követően sem, hogy Matolcsy György március elején távozik, ugyanis a 8 tagú Monetáris Tanácsba 2025 folyamán csak hárman érkeznek. Annak lehet majd esetleg kamatpolitika szempontjából, hogy kik kerülnek majd be új tagként a MT-be és ők milyen elveket vallanak – mondta Nagy János.
A moderált 3-4 százalékos infláció mellett a bérek a következő években 7-8 százalékkal nőhetnek, ekkora emelést a bérfelzárkózás érdekében a cégeknek ki kell gazdálkodniuk és ez kis is gazdálkodható – mondta Nyeste Orsolya. A minimálbér már részben politikai kérdés, ezzel együtt a januári 9 százalékos emelés reálisnak tűnik, a 2026-ra tervezett 13, illetve 2027-re vállalt 14 százalékos emelés még nincs teljesen kőbe vésve, hisz a megállapodás újratárgyalható. Az elemző szerint az is elképzelhető, hogy a cégek az alacsonyabb bérek kisebb mértékű emelésével reagálnak a magas minimálbérekre – de ez még a jövő kérdése.
