Kíváncsi volt, meddig megy el a hatalom, ezért csempészett Mi a f@sz van ebben az országban? feliratú táblát az október 23-i állami ünnepségre Csőgör Péter volt gazdasági főnyomozó. (A @ helyett, már bocsánat, de képzeljék el Orbán Viktor pöfeteg arcmását, és pedig azért, mert valóban ott volt: tök alsó, makk felső, ahogy tetszik). Az egykori rendőrtiszt azon nem csodálkozott, hogy a véleménynyilvánítása szabadságát korlátozzák, de az meglepte, hogy a TEK mennyire meggyőződéssel védi a vezért, mesélte a Narancsnak. Megörültek, hogy találtak nála egy sniccert (ezzel vágta le a vízügyes álcatáblát a nagy magyar sorskérdésről, hogy t. i. Mi a f@sz van ebben az országban?), de az ügyészségi határozat szerint a tábla magasba emelése miatt intézkedtek vele szemben. A TEK a helyszínen egy mukkot sem szólt, de érezhetően az volt a cél, hogy eltávolítsák a hatalomnak kellemetlen véleményt. Ez történik a bivalyerős demokráciánkban, Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása során is körmönfont eszközökkel takarították el az útból a nemtetszéseket, ahogy Kövér közjogi méltóság is ezen mesterkedik a Házban régóta.
És hogy meddig megy el a hatalom? Ez az autokrácia-szilárdulástan legfőbb kérdése, és a válasz dinamikus. Az Orbán-rezsim addig megy el (lop-csal, átír-átrajzol) ameddig szükséges. Ha kell, Semjén Denevér Zsolt pizsamában nyújtja be az Egyes közjogi méltóságok allegorikus ábrázolásának helyénvalóságáról, a nemzeti szuverenizmus magasztosságáról és a hatályos inszeminációs díjakról című törvénytervezetet (245. § Orbán Viktort tilos bránerként ábrázolni, emlegetni.) Nem mellesleg: fent nevezett erősen rászolgált a metaforára október 23-án. Talán már fel sem tűnik, de Orbán nem kormányfőként viselkedett a nemzeti ünnepen, hanem úgy beszélt, mintha szélsőjobboldali pártelnökként Fidesz-nagygyűlésen szónokolt volna. Ott, egynemű közönség előtt nem lenne ildomos a fütykös-parafrázis. A magyar nemzet egésze viszont többet érdemel egy … (és itt életbe lép a 245. §.)