Bár a képviselők és a szenátorok szerda este kompromisszumra jutottak a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvény szövegéről, azt a parlament mindkét házában szavazásra kell bocsátani. A szöveg hétfőn kerül vissza a képviselőház elé, ekkor kellene szavazni róla. Mivel azonban Barnier-nek nincs meg a többsége az alsóházban, s bizonyos pontjvaival a centrista-mérsékelt jobboldali kormányt kívülről támogató Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért egyet, ezért a kormányfő ledobhatja „az atomot”, s miniszterelnöksége során első ízben alkalmazhatja az alkotmány 49.3-as cikkét. Ez lehetővé teszi, hogy a javaslatot parlamenti jóváhagyás nélkül fogadják el.
Az RN azonban jelezte, ha Barnier nem bocsátja szavazásra a javaslatot, akkor csatlakozik a baloldal által várhatóan december 4-én benyújtandó bizalmatlansági indítványhoz. Ha a baloldali pártszövetség, az Új Népfront (NFP) és az RN is megszavazza azt, akkor Barnier-nek néhány hónap múltán ki kell költöznie rezidenciájáról, a Hotel de Matignonból. Jordan Bardella, a RN elnöke csütörtökön jelezte: ha Barnier ledobná az atomot, menesztik a kormányt. Le Pen frakcióvezetőként elfogadhatatlannak tartja a törvénynek azt a passzusát, ami villamosenergia árának emelését irányozza elő, mivel ez pluszköltséget jelent a háztartások számára. S Le Pen mantrája a franciák vásárlóerejének javítása. Barnier ugyan próbált egyezkedni Le Pennel, de még nem világos, hogy a jövő szerdán esedékes bizalmi szavazáson miként voksol majd az RN.
Barnier kormányának sorsa bizonytalanabb, mint valaha. Ha ugyanis túléli is a voksolást, december második felében még hátra van a költségvetési törvényről szóló szavazás. Michel Barnier ez esetben szinte biztos, hogy a 49.3-as cikkelyhez nyúl, ami újabb bizalmi szavazást jelentene. Ekkor már aligha kerüli el a bukást. Jean-Luc Mélenchon, a baloldal fenegyereke, az Elégedetlen Franciaország (LFI) baloldali populista párt vezetője úgy véli, a kabinet „december 15. és 21. között” lesz kénytelen távozni.
Feltételezések szerint a Nemzeti Tömörülés fenyegetése hátterében Le Pen sértettsége, illetve zsarolása állhat: az ügyészség börtönbüntetés kiszabását illetve a közügyektől való öt évre szóló eltiltást követelt ellene fiktív foglalkoztatás miatt, így nem indulhatna a 2027-es elnökválasztáson. A végső ítéletet jövő év márciusában mondja ki az illetékes bíróság.
