Magyarország;lakossági fogyasztás;Eurostat;jólét;

Több ezer adag ételt osztottak és osztanak ki

- Sor végén a magyar jóléti mutató

Az Európai Unióban tavaly fél százalékkal nőtt átlagosan a lakossági fogyasztás, ezzel szemben Magyarországon két százalékos csökkenést mértek – derül ki az Eurostat most nyilvánosságra hozott frissített, már az inflációval korrigált adataiból. Ez a harmadik legrosszabb adat az Európai Unióban.

A háztartások fogyasztásának legnagyobb növekedését Máltán (+12,9 százalék) jegyezték fel, ezt követi Ciprus (+6,0 százalék) és Írország (+3,4 százalék). A legnagyobb csökkenés Svédországban (–2,4 százalék), Szlovákiában (–2,1 százalék), Csehországban és Magyarországon (–2,0 százalék) volt. A rezsi nyomasztja az európai háztartásokat. Szinte minden tagállamban a „lakás, víz, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok” kategória volt kiadásaik legjelentősebb szelete. Ezt követik az élelmiszerekkel kapcsolatos tételek, majd a közlekedés és utazás. Ami a rezsit illeti, ezek aránya Csehországban (32,4 százalék), Finnországban (29,7 százalék) és Szlovákiában (29,2 százalék) a legnagyobb. Magyarország 22 százalékkal a középmezőnybe került a nagyvonalú állami rezsitámogatások révén. Ezzel szemben a legalacsonyabb részesedést Horvátországban (14,8 százalék) és Máltán (15,1 százalék) mérték.

Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások közül a legnagyobb arányt Lettországban, Bulgáriában és Szlovákiában regisztrálták. Esetükben ez a tétel rendre 20 százalék körüli. Magyarországon ez 17 százalék volt. 

A jóléttel és a magas jövedelmekkel összefüggésben 2023-ban az írek (8,6 százalék), a luxemburgiak (9,4 százalék), valamint az osztrákok (10,4 százalék) költöttek a legkisebb arányban élelmiszerekre a teljes kiadásaikon belül.

Miután tavaly az EU átlagában nőtt a háztartások fogyasztása, idehaza pedig csökkenést regisztráltak, így az utolsó helyre kerültünk az egy főre jutó fogyasztást tekintve – ez már az Eurostat nyári adatközléséből is kiderült. Magyarország az egy főre jutó fogyasztásban az uniós átlag 70 százalékát érte el, ezzel a korábbi utolsó Bulgária megelőzte hazánkat, ahol az egy főre jutó fogyasztás 73 százalékra emelkedett 2023-ban.

Leginkább a jövő évi áramár-vásárlási szerződésük megkötését az év végére halasztó kis cégeknek kedvez az Orbán-kormány múlt heti, a mikrovállalkozások hatósági áramár-jogosultságát visszaállító döntése – értettek egyet a lapunk által az ügyben megkeresett szakértők.