A gyerekek vallásának rögzítésére is van lehetőség az iskolai KRÉTA adminisztrációs rendszer felületén. Ez önmagában még nem ördögtől való, a rubrika kitöltése nem kötelező, s elsősorban az a célja, hogy az iskolavezetés tudhassa, milyen felekezetű hitoktatás biztosítását kérhetik a szülők. Van olyan, hogy például egy katolikus iskolába nem csak katolikus diákok járnak. Vagy hogy egy állami iskolába járnak vallásos gyerekek, akik etika helyett hittanra szeretnének járni.
A felekezeti hovatartozás azonban különleges személyes adatnak minősül, és senki nem kötelezhető arra, hogy nyilatkozzon róla. A Népszava nemrég számolt be arról, hogy egy iskolában, vezetői utasítás nyomán mégis minden szülőtől azt kérték, adják meg gyermekeik vallási adatait; azon gyerekekét is, akik nem járnak hittanra. A Belügyminisztérium közölte: az ilyen kérést a szülők megtagadhatják.
Kérdés, vajon hány szülő mer ellenszegülni egy "vezetői utasításnak", azt kockáztatva, hogy ha nem engedelmeskednek, annak valamilyen módon a gyermekeik látják kárát?
A vallási adatok naplózásának pedig lehet más, nem hivatalos célja is. Elképzelhető, hogy az egyik egyház szemet vetett az iskolára, és így mérik fel, mennyien vallásosak, mekkora lenne a tiltakozás, az ellenállás, ha átvennék az intézményt. Az utóbbi 12 évben több mint kétszeresére emelkedett az egyházi iskolák száma. Ezek nagy része nem egyházi alapítású, hanem az államtól átvett - jobban mondva az állam által készségesen átadott - intézmény. A közelmúltban is volt erre példa, ám megesett, hogy a folyamat ellenállásba ütközött a szülők, de még a diákok részéről is.
Nem lenne meglepő az egyházi fenntartók óvatoskodása. A KRÉTA-ban rögzíthető vallási adatok pedig tökéletesek a puhatolózásra. Előfordulhat, hogy törvényellenes? Isten biztos megbocsátja.