Úgy tűnik, Donald Trump újbóli megválasztása lehetőséget teremt arra, hogy Orbán Viktor átmenetileg valóban egy kis világpolitikai szereplővé váljon. Erre utal legalábbis a Szabad Európa magyar kormányzati forrásokból származó értesülése, amely szerint a magyar kormányfő többször is beszélt telefonon Donald Trumppal a republikánus politikus 2024. november 5-i amerikai elnökválasztási győzelme óta.
A portál úgy tudja, Donald Trumpot a leginkább az érdekli, Orbán Viktor mit gondol az orosz-ukrán háború gyors lezárásának a lehetőségeiről, több konkrét ügyben is kikérte a magyar kormányfő véleményét a rendezéssel kapcsolatban, ezt a beszélgetéssorozatot pedig újabb orbáni „békemisszió” követheti még a magyar EU-elnökséget lezáró december 19-20-i brüsszeli EU-csúcs előtt. Donald Trump célja az lehet, hogy felmutasson egy gyors sikert, amely nem mellesleg megfelel a korábbi hangzatos ígéretének, hogy 24 óra alatt békét tud teremteni, Orbán Viktor pedig azzal zárhatná a magyar EU-elnökséget, amivel kezdte, vagyis egy diplomáciai körúttal Kijevtől Moszkván át Pekingig és Washingtonig. E szerint a békemisszió 2.0 arról szólna, hogy „Donald Trump üzenetét viszi” a feleknek.
Orbán Viktor 2024. július 2-án – egy nappal azután, hogy Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét – indult úgynevezett békemisszióra. Az akkor, vagyis még Donald Trump megválasztása előtt gyakorlatilag teljesen értelmetlen utazás első állomásaként Kijevben kezdett, aztán július 5-én Moszkvába utazott, július 8-án pedig már Pekingből írta, hogy Washington felé veszi az irányt. Közben útba ejtette az azerbajdzsáni Susát is a Türk Államok Szervezetének találkozója kedvéért, a július 9-11. közötti washingtoni NATO-csúcs után pedig Donald Trumppal találkozott a floridai Mar-a-Lagóban. Más kérdés – fűzhetjük hozzá –, hogy az EU-ban finoman szólva nem volt mindenki elragadtatva ettől, Ursula von der Leyen EB-elnök ki is mondta, hogy semmi értelme nem volt.
Ursula von der Leyen szerint értelmetlen volt Orbán Viktor moszkvai útja, hatalmas tapsot kapott a kijelentésértA békemisszió szó eddig egyébként nem csengett túl jól, Orbán Viktor legalábbis 2022. február 1-én használta először a nagy nyilvánosság előtt, vagyis akkor, amikor meglátogatta Vlagyimir Putyint Moszkvában. Ez nem bizonyult túl jó időzítésnek: az orosz elnök alig több mint három héttel később, február 24-én adott parancsot a hadseregének Ukrajna megtámadására.
Magyarország még december 18-án egy budapesti ceremónián adja át az EU-elnökséget Lengyelországnak, amelyik az orosz-ukrán háborútól függetlenül is rendkívül feszült viszonyban van a Putyin-rezsimmel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken jelezte, hogy hajlandó lenne átmenetileg lemondani hazája Oroszország által megszállt területeiről, ha a szabadon maradó országrészt Ukrajnaként felvennék a NATO-ba.
Volodimir Zelenszkij átmenetileg lemondana ukrán területekről a háború befejezése érdekében, ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba