Pontosan tudom, mit érezhetnek most az Egyesült Államok demokratikus érzelmű polgárai. Ugyanazt a keserűséget és tehetetlenséget, amelyet a józanul gondolkodó magyarok a gyászos emlékű „fülkeforradalmat” követően. Az önhitt zsarnokjelölt ott is pöffeszkedik már elsöprő diadalának tudatában. Mivel a törvényhozó és végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás egyaránt az övé, úgyszólván akadálytalanul nekiláthat az egész világra veszélyes terveinek végrehajtásához.
Apropó, igazságszolgáltatás: külön öröm a választásokon győztes médiaceleb számára, hogy máris leállíttatta az ellene folyó eljárást, amely a négy esztendővel ezelőtti, emberéleteket is követelő puccskísérlete miatt indult meg. Ez pedig nagyon rossz üzenet a vezető szuperhatalom részéről a nemzetközi közösségnek, mely azt látja éppen, hogy hatalomra kerülve még egy államcsíny ötletgazdája is mentesülhet a felelősségre vonás alól. A negyedik hatalmi ág, az írott és elektronikus sajtó képviselői sem lehetnek nyugodtak, mert aligha ússzák majd meg következmények nélkül a milliárdos üzletemberből lett államfőnek a médiumok függetlenségét megnyirbáló intézkedéseit.
1620-ban, amikor a bigott, vallásilag türelmetlen Európából menekülő „alapító atyák” (Pilgrim Fathers) a Mayflower nevű hajó fedélzetén megérkeztek az Újvilágba, aligha gondolták volna, hogy négy évszázad múlva az általuk létrehozott toleráns, befogadó kolónia egy fundamentalista ideológiával átitatott autokráciává változik majd. Pedig a Donald Trump mögött elnökválasztási kampánya során mindvégig összezáró evangéliumi keresztények minden valószínűség szerint megkérik majd támogatásuk árát. E középkorból itt maradt figurák bizony nagyon is komolyan veszik a közszájon forgó szállóigét, miszerint Amerika „Isten országa” (God’s own country).
Hogy mire számíthatnak a szekularizáció amerikai hívei, azt előrevetíti Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó adminisztrációjának döntése, melynek értelmében a szóban forgó állam iskoláit kötelezték a kereszt kifüggesztésére a tantermekben.
Az amerikai demokrácia ellenségeinek hatalomra kerüléséért súlyos felelősség terheli az irritálóan elitistává vált Demokrata Pártot, mely a Wall Street kedvéért már régen letért a roosevelti útról. Mint emlékezetes, az izolációs külpolitika feladása révén a Harmadik Birodalmat legyőző, s odahaza is rendkívül népszerű demokrata államfő koalíciót kovácsolt az egyszerű munkások tömegeiből, illetve az etnikai és vallási kisebbségekből. Franklin D. Rooseveltnek ez a legendás koalíciója mostanra oly mértékben felbomlott, hogy a választási eredmények fényében még a színes bőrű bányász is az őt egyébként megvető neofasisztáktól várja sorsának jobbra fordulását.
Rooseveltet egyébként a tömegek annyiszor elnökké tették, hogy halála után a törvényhozók két ciklusra korlátozták egyetlen személy megválaszthatóságát. Ne legyen igazam, de az örökös elnökségre vágyó Trump a teljhatalom birtokában akár ennek az alkotmánykiegészítésnek a megsemmisítésére is kísérletet tehet!
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
