mindenGYEREK Fesztivál ;Kék hajú lány ;

Móricz Zsigmond Árvácskája az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közös produkciójában

- Gyermekkor, traumák színházi látcsővel

Klasszikusok újratöltve, friss premierek, tantermi produkciók – A mindenGYEREK Fesztivál öt előadásán jártunk.

Állami gondozottak, iskolai zaklatásnak kitettek, válások kárvalottjai – ők mind gyerekek, akiknek sorsáról kevesebbet beszél a színház, pedig kéne. Ilyen történeteket mutatott be a Jurányi Házban az egyhetes mindenGYEREK Fesztivál.

2022-ben az Anyacsak1, tavaly a CSET (Család-Egyén-Társadalom) fesztiválok ágyaztak meg az idei, gyermekekre koncentráló eseménysorozatnak. A változatos tematikájú, hangnemű, stílusú előadások összességében azzal foglalkoztak, milyen hatással lehetnek a kisgyermekkori traumák, vélt vagy valós félelmek a felnőtté válás, emberi sorsok alakulására. A mindenGYEREK Fesztivált beszélgetések kísérték a Hintalovon Alapítvány szakmai közreműködésével. Több premier volt az eseménysorozaton, például az EXIT Generációé: valós beszámolók alapján készítettek előadást a gyermekvédelemről, ehhez hasonlóan a Respect for the 23.000 táncszínházi produkció arról a huszonháromezer gyerekről és a velük dolgozókról készült, akikről elfeledkezett a „családbarát” Magyarország. Több vendégelőadás érkezett, köztük a székesfehérvári Vörösmarty Színházé, Dóka Péter Kék hajú lány című kisregénye alapján megszületett darab a saját családjában helyüket nem lelő fiatalokat mutatott be. A gyermeklét színházi feldolgozásának különleges fesztiválján öt előadást láttunk.

A Budaörsi Latinovits Színház ifjúsági produkcióval érkezett, a Médea gyermekei szövegkönyvét Suzanne Osten és Per Lysander koncepciója alapján Németh Nikolett írta. A darab utal a görög mitológiai történetre, mely a megcsalás és a bosszúállás legfontosabb toposza. Szerencsére ebben a modern környezetbe helyezett átiratban Médea nem öli meg magzatait, az óvodáskorú (Juhász Vince) és a kisiskolás korú (Koós Boglárka) gyerekek viszont így is akkora sebeket kapnak szüleik (Pető Kata és Chován Gábor) veszekedései, majd válása nyomán, ami felér a megsemmisüléssel. A fesztivál nézőterére iskolás csoportok is érkeztek, tapintható volt, ki az, akit valóban érint ez a téma, többen elsírták magukat.

Móricz Zsigmond Árvácskája az állami gondozottak sorsa miatt illeszkedett a mindenGYEREK programjába. Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közös produkcióját Vidovszky György rendezte és ő is írta szövegkönyvvé a kisregényt. Látványos és nyomasztó munka született, ahol szegény Csöre, az „állami” szenvedéseit az sem enyhítette, hogy ő maga csupán bábként volt jelen, amit az öt szereplő hozott mozgásba és szinkronizált. Simon Janka hegedűjátéka csak fokozta az előadás sötét tónusát, mely egyébként nagy sikert aratott.

Csütörtökön volt a premierje a HATAN Társulat új produkciójának, melyet lapunk állandó szerzője, Horváth Patrícia állított színpadra. A rendező a francia darabíró Magali Mougel Csak azt akartuk, hogy szeressenek! című művét maga fordította le. A dráma egy 90-es évekbeli iskolai zaklatást jelenít meg a ma szemszögéből: egy helyettesítő tanár egy mediátorral találja szemben magát egy órán, amely szép lassan átalakul múltidézéssé. Az előadásban Kovalik Ágnes és Simon Kornél rengeteg karaktert jelenített meg, a nézők pedig a padsorokban foglalhattak helyet, hogy egészen közelről szemlélhessék a bullying drámáját.

A szombathelyi Mesebolt Bábszínház egy poszt-holokauszt témájú tantermi előadással képviselte magát. A Tamás könyve megtörtént esetet dolgozott fel, eszerint a 16 éves Annamária Rómából a 60-as évek környékén hazatér Magyarországra, ahol szembesül apja és családja múltjával: kiderül, hogy volt egy féltestvére, aki Auschwitzban végezte édesanyjával és apja szinte teljes rokonságával együtt. Az apa (Lukács Gábor) ettől a múlttól igyekezte megóvni lányát (Varga Bori), ám ő egyre féktelenebb nyomozásba kezd. A Tamás könyvét valóban tantermi előadásként láthattuk, ugyanis egy középiskolás csoport is része lett a feldolgozó játékoknak: a diákok kérdéseket intézhettek a szereplőkhöz, élő képeket, jelenteket készíthettek.

A mindenGYEREK Fesztivál a Staféta-nyertes BOJZ című előadással zárult. Somorjai Réka drámája kusza szövegegyüttes, amelyet a rendezés (Dohy Balázs) sem bogozott ki túlzottan, ám az biztos, a létminimumon élő, szétzilált családokat jól szemléltette. Még ha ebből a fajta szemléltetésből kevés a kézzelfogható. A fifikás szöveg, az erős színészgárda (Hajduk Károly, Szalontay Tünde, Urbán Richárd, Erdős Lili, Berta Csongor) és az izgalmas akusztikus-vizuális megoldások miatt jó volt látni, de nehezen tudnám összefoglalni, mi is a BOJZ cselekménye.

Összességében profi felhozatallal, több erős pillanattal zárult a mindenGYEREK Fesztivál, aminek a folytatására ma Magyarországon igazán szükség van.

Infó

November 23. és 29. között rendezték meg a mindenGYEREK Fesztivált a Jurányi Házban. A jegyek megvásárlásával a gyermekjogokat képviselő Hintalovon Alapítvány munkáját is lehetett támogatni. A Jurányi Ház az előadások bevételének 50%-át arra szánja, hogy a decemberi ünnepek alkalmával legnépszerűbb mesedarabjait hátrányos helyzetű falvak legkisebb lakóihoz utaztassa el.

Szabó Menyhért szobrászművész legújabb munkáin az emberi testet már csak töredékesen jeleníti meg, amivel társadalomkritikát is megfogalmaz.