- Üresen konganak és pusztulnak a PPKE-campus épületei Piliscsabán, de legalább az ingatlankezelő alapítvány bérköltsége már 1,5 milliárd forint felett jár

Lassan négy éve, hogy az Orbán-kormány a Magyar Rádió emblematikus palotanegyedbeli épületeit „elcserélte” a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanegyüttesére Piliscsabán, de még mindig nem döntötte el, mihez is kezd velük. Holott az „építészeti szempontból különösen értékes ingatlanok” hasznosítására már 3-4 elképzelés is készült. Ezt Lánszki Regő építészeti államtitkár mondta még nyáron a Népszava kérdésére, majd mindenkit biztosított arról, hogy olyan tervet fognak választani, ami „hosszú távon biztosítja a terület fenntarthatóságát”. Nem lehet könnyű feladat, hiszen hiába telt el azóta újabb négy hónap, nem jutottak dűlőre az ügyben – derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium lapunk kérdésére most küldött válaszából.

Az egykori egyetemváros épületei zömében üresen konganak és pusztulnak, amióta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2020 végén teljesen kiköltözött. A cseréről 2020 márciusában nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amit gyorsan el is fogadott a fideszes törvényhozói gépezet. E szerint az állam ingyen átadta a rádió épületeit a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, amiért megkapta a piliscsabai Makovecz-házakat. Így kétszer is fizetett ugyanazért. A korábbi szovjet laktanya 19 hektáros területét ugyanis ingyen adta oda az új campust építő egyetemi alapítványnak, de jutott állami támogatás az építkezésre is.

A Makovecz Imre tervezte organikus épületek erősen megosztották a szakmát és laikusokat is. Ennél nagyobb baj volt, hogy gyorsan kiderült: az épületegyüttes egyetemi használatra nemigen alkalmas, az előadótermek akusztikája rossz, sok a kihasználatlan terület, miközben nincsenek valódi közösségi terek, ráadásul az erősen túldíszített, nem túl jó anyagokból, nem túl jó minőségben megépített templomszerű épületek állapota gyorsan romlani kezdett. A nyomasztóan magas rezsi és a vártnál korábban szükségessé váló felújítás gazdaságtalanná tette a működtetést, miközben a diákok is egyre kevésbé voltak vevők az ingázásra. Alig két évvel az átadó után elkezdődött a visszaáramlás, 2010-től pedig hivatalosan is elismerték a budapesti jelenlét erősítését. Alig 20 évvel az átadás után pedig nagy örömmel elcserélték a rádió hűlt helyén szintén állami pénzen, cirka 200-250 milliárdból felépülő új belvárosi campusra, amelyet Lánszki Regő építészeti államtitkár „az elmúlt 35 év legnagyobb állami oktatási beruházásaként” emlegetett.

A hátrahagyott piliscsabai épületek kezelését egy 2021 szeptemberében 6 milliárdos tőkével gründolt alapítványra bízták. A Makovecz Campus Alapítvány fő feladatául a humán kutatási lehetőségek fejlesztését, egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását, valamint a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítését tűzték ki. Vezetését 5 tagú kuratórium látja el, amelynek elnöke a piliscsabai építkezés egykori ötletadója, Maróth Miklós, Orbán Viktor kormányfő egyik főtanácsadója, miniszterelnöki megbízott. A kuratórium tagjaként elsőként a bukott terézvárosi fideszes polgármester Hassay Zsófia és a Horthy Miklós alapította Magyar Corvin Lánc kitüntetés adományozását felügyelő iroda vezetője, Klinghammer István csatlakozott hozzá. Utóbbi neve talán ismerősebben cseng, ha megemlítjük, hogy ő berzenkedett évekkel ezelőtt a borotválatlan, kócos, kockás inges tanárok miatt. Nyilatkozata olyan felháborodás keltett, hogy a kockás ing azóta is a tanári tiltakozó mozgalmak jelképének számít.

Két évre rá csatlakozott a illusztris csapathoz Zalányi Viktória Eszter, akit Maróth Miklós mindenféle tudományos előélet nélkül nevezett ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Irányító Testületének titkárságvezetőjének, majd Maróth 2020-as távozása után a az ELKH főtitkára lett. 2023-ban HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lett az ELKH-ból, de Zalányi maradt, sőt működtetési vezérigazgató-helyettesként odaadó munkája jutalmaként idén márciusban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatának kitüntetését vehette át. Idén Buday Lászlóval vált teljessé a testület.

Az alapítvány három éves működésének kevés látható nyoma van, két könyv, három kisebb konferencia, legutóbb Kereszténység-Fenomenológia címen. Eddig egy kisebb épületet újítottak fel 250 millió forintért, a héten pedig kiírtak egy tendert egy másik renoválására.

A legtöbb pénzt azonban nem ezen tevékenységek, hanem a bérek, illetve az egyéb személyi juttatások viszik el. A beszámolók tanúsága szerint az első alapítványi szempontból 3 hónapos csonka évben még kevesebb, mint 37,9 milliót költöttek a kuratórium, a felügyelőbizottság és az alkalmazottak fizetésére. 2022-ben már 388,5 milliót vittek a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítvány kuratóriumnak felügyelőbizottságának és 45 munkatársának foglalkoztatása.2024-ben 557 milliót terveztek be erre a célra a költségvetésben. A cég alkalmazottainak száma az alapítvány honlapja szerint 45 fő. A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítvány 1,6 milliárdot költött eddig a saját embereire.

Terv nincs, pletyka van

Talán nem sokáig konganak már üresen a piliscsabai épületek. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég nyújtotta be a Palkovics László kommandírozásával az MTA-ról évekkel ezelőtt leválasztott kutatói hálózat, mai nevén a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelyről előzetesen nem egyeztettek az érintettekkel. A kormány átvenné az Akadémia ingatlanait is. Az MTA honlapján közzétett beszámoló szerint 49 ingatlanért összesen 80 milliárd forintot fizetne az állam, holott a korábbi értékbecslés szerint 130 milliárdot ér. (Ez nem fedi le a teljes akadémiai ingatlanvagyont.) A vételárat az Akadémia 2025-ben kapja meg, de kötelezettséget vállalt arra, hogy abból 69 milliárd forintot csak 2027-től használ fel. Ez idő alatt az összeget befekteti. Az Akadémia szerint nem kötnének rossz üzletet.

Már megindult a pletyka arról, hogy az államnak átadandó épületek, amelyek között van több belvárosi, budavári, csillebérci is, talán nem is maradnak sokáig kutatói bázisok, az Orbán-kabinet talál nekik más funkciót. A kutatóknak máshol, talán kicsit távolabb találnának helyett, de hát a kutatáshoz úgyis csend, elmélyülés kell. A Népszava most arra is rákérdezett a tárcánál, hogy „elképzelhető-e, hogy az MTA kutatói hálózata vagy annak egy része kap helyet a piliscsabai új nemzeti tudásközpontban”? A válasz összes kérdésünkre egyetlen mondat volt: még nincs döntés a campus hasznosításáról.