Az előzetes várakozásokkal ellentétben eredménytelenül zárultak a dél-koreai Puszanban az ENSZ által szervezett ötödik nagy nemzetközi konferencia nagyrészt zárt ajtók mögött zajlott tárgyalásai a műanyagok termelésének visszafogásáról, illetve a műanyag-hulladékok kezelési módjáról. A világszervezet honlapján olvasható közlemény szerint az intenzív tárgyalások ellenére még több időre van szükség az eltérő álláspontok egyeztetéséhez. A november 25-én kezdődött gyűléseken 3300 delegált vett részt 170 országból, mellettük 440 megfigyelő szervezet is jelen volt. Végleges szöveg - amely az első ilyen lett volna a világon - tehát nem született, de a delegáltak elfogadták az "Elnöki szöveget", melyet a Kormányközi Tárgyalási Testület (INC-5) ecuadori elnöke, Luis Vaya’s Valdivieso készített elő. Ez az írásos anyag lesz a további megbeszélések alapja. Ezekre 2025-ben kerül sor, egyelőre nem meghatározott helyszínen. “Egyértelmű és tagadhatatlan a világ elkötelezettsége a műanyag-szennyezés megszüntetésében. Itt Puszanban a tárgyalások révén közelebb jutottunk a globális, törvény által kötelezővé tett megoldáshoz, amely megvédi egészségünket, környezetünket a mindent elborító szeméttől” - mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója. Hozzátette, történtek előrelépések a megfelelő irányba, ugyanakkor kulcskérdésekben akadtak véleménykülönbségek.
A tárgyalások megakasztását a viszonylag kisszámú fosszilis-üzemanyag termelő országnak sikerült elérnie - a műanyagok jó része kőolajból készül -, közben azonban a globális akarat felerősödött egy erőteljes műanyag-szerződés létrehozása iránt tovább. Több mint száz tagállam állt ki amellett, hogy szükséges a termelés visszafogása, és be kell tiltani a mérgező kémiai alkotóelemeket, amelyek fenntartják a krízishelyzetet. Ugyanakkor a delegáltak legnagyobb számú, 220 tagot számláló csoportja az üzemanyag- és kemikáliagyártók lobbistáiból állt össze, miközben a megfigyelők számára a tárgyalásokon majdnem teljesen megszűnt a részvételi lehetőség. Ők az olajállamok túlzott befolyására panaszkodtak. – Tagadhatatlan, hogy bár létezik, az olajállamok befolyása és álcázott érdekérvényesítő képessége csökkent. Látható kétségbeesett kísérlezetésük, hogy befolyásolják a delegáltakat, kétséget ébresszenek a manipulált tudomány iránt, és hallgatásra kényszerítsenek tudósokat – hangsúlyozta Delphine Lévi Alvarès Globális Petrolkémiai Kampánymenedzser.
De mi legyen a műanyagokkal?Az olajtermelő országok, például Szaúd-Arábia és Oroszország a kereskedő vállalatokkal karöltve csak a műanyag hulladékok kezeléséről akarnak megegyezést, de az újrahasznosításról, a termelés csökkentéséről már nem kívánnak tárgyalni.
Naponta 2000 kukásautónyi szemét a tengerekben
Minden nap 2000 kukásautó tartalmának megfelelő szemét kerül a világ tengereibe, tavaiba és folyóiba, évente 19-23 millió tonna műanyag szivárog ezeknek a vizeknek az ökoszisztémáiba. Nem csoda, hogy, mikroműanyagok már az emberi szervekben is előfordulnak, sőt újszülöttek méhlepényében is. Az ENSZ Környezeti Gyűlése már 2022-ben elfogadott egy megállapodást arról, hogy a műanyagokkal kapcsolatos problémákat a teljes életciklusukra nézve kell kezelni.
