Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendeletet írt alá arról, hogy lemond a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által pusztán politikai projektnek tartott Barátság Játékok megrendezéséről - írja a Reuters.
Az 1980-as moszkvai olimpiát az amerikai küldöttség bojkottálta Afganisztán szovjet megszállása miatt, amihez végül további 54 ország is csatlakozott. Négy évvel később a következő olimpiai játékokat Los Angelesben rendezték, ami alkalmat adott a szovjet vezetésnek egy hasonló lépésre.
A Barátság versenyek keretei között több sportágban, több helyszínen rendeztek versenyeket a szocialista blokkhoz tartozó államok részvételével, amelyek az 1984-es Los Angelesi olimpiát bojkottálták. Bár a szervezők – hogy elkerüljék a konfliktust a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal – tagadták, hogy a Barátság versenyek egyfajta ellenolimpia lenne, sokan mégis a keleti blokk alternatív olimpiájának tartották. Oroszország tavaly jelentette be, hogy felélesztené a nagyszabású szovjet sporteseményt.
Putyin negyven év után feltámasztaná a Barátság VilágjátékokatA NOB márciusban kijelentette, hogy az ötlet sérti az Olimpiai Chartát, és felszólította az országokat, hogy ne vegyenek részt rajta. Putyin rendelete azonban nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a jövőben valamikor „az elnök különleges döntésétől” függően megrendezzék a játékokat.
Mint ismert, az Ukrajna elleni invázió miatt csak azok az orosz és belarusz sportolók vehetnek részt az olimpián, akik vállalták, hogy nem nemzeti színekben, hanem semlegesként versenyeznek. A sportolókat egyenként átvilágították, hogy megbizonyosodjanak arról, nem támogatták az Ukrajna elleni agressziót és nincs kapcsolatuk az orosz hadsereggel vagy a nemzetbiztonsági szerveivel.
Nem vehet részt a párizsi olimpián olyan orosz vagy belarusz sportoló, aki aktívan támogatta az Ukrajna elleni háborút