Egy igazán fineszes (vagy inkább fideszes) csapdát állított a kormányzat az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), amikor a bírák és az igazságügyi alkalmazottak régóta szorgalmazott béremelését összekapcsolta a kabinet egyelőre csak nagy vonalakban ismert igazságszolgáltatási „reformjának” támogatásával.
A hazai bírói önigazgatás szerve észlelte ugyan, hogy megpróbálják csőbe húzni, mégis belesétált a kelepcébe, amikor többségi szavazással felhatalmazta az OBT elnökét a kormánnyal kötendő – az igazságügyi tárca által kidolgozott – megállapodás aláírására. Bár a dokumentumot az igazságügyi miniszter és az OBT elnöke mellett a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is kézjegyével látta el, a bírói karban meginduló tiltakozási hullám az OBT-t, illetve annak elnökét vette célba. Szabó Péter pedig, megelőzve a bírói tanácsban vele szemben kezdeményezett bizalmi szavazást, inkább lemondott az OBT elnöki posztjáról. Nagyjából így foglalható össze az elmúlt pár hét eseménytörténete, de csaknem biztos, hogy a lemondás nem oldja fel az igazságügyi dolgozók és a kormányzat között kialakult feszültséget.
A csapda lényege a következő volt: vagy aláírja az OBT (és a másik két bírói szervezet) elnöke a bíróságok működését átalakító kormányzati „reformokat” és a bírák által elvártnál lényegesen alacsonyabb béremelést egyszerre tartalmazó megállapodást, a nyilvánvaló árukapcsolást – vagy pedig a bírák és az igazságügyi alkalmazottak egyáltalán nem kapnak fizetésemelést. A bírói tanács tagjainak egy része, a szavazásban alulmaradtak ezt egyértelműen zsarolásnak, a harmadik hatalmi ág autonómiáját, a bírói függetlenséget sértő lépésnek tekintették. De a megállapodást támogató OBT-tagok is látták a csapdahelyzetet; ők úgy érveltek, hogy a lehetséges két rossz megoldás közül a kevésbé rosszabbat támogatják – mindenképpen legyen jövőre (és a következő két évben) béremelés, még ha az el is marad az OBH elnöke által javasolt és korábban az összes bírói szervezet által támogatott mértéktől.
Utólag már jól látható, hogy a kormánnyal kötött megállapodást támogató OBT-tagok elszámították magukat. Vélhetően ez a belátás vezette Szabó Pétert is a lemondáshoz. A bírói kar és az igazságügyi alkalmazottak ugyanis rég nem látott tiltakozásba kezdtek; ráadásul nem is annyira az általuk méltányosnak tartottnál jóval csekélyebb béremelés verte ki a biztosítékot, hanem az „árukapcsolás”, ahogyan a kormány összekötötte a fizetések és az igazságszolgáltatási „reformok” ügyét. A Magyar Bírói Egyesület és a Res Iudicata Egyesület honlapján csaknem ezer bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott – ami különösen szokatlan, névvel beosztással –, mondván: a bírói függetlenség nem lehet alku tárgya.
Ugyanakkor az is jól látható, hogy a megállapodásnak egyetlen nyertese van: a kormányzat. Sikerült kelepcébe csalnia és megosztania a bírókat és igazságügyi alkalmazottakat. És most már biankó felhatalmazása is van az újabb átalakításokra, amelyet a nemzetközi szervezetek előtt is lobogtathat.