Csukás István Farkasréti temető művészparcellájában található síremlékéről eltűnt a híres egyfejű sárkány bronzszobor, amelyet két évvel ezelőtt avattak fel a 2020-ben elhunyt Nemzet Művésze emlékére. A felháborító és érthetetlen rongálásról a Fidelió számolt be egy olvasói bejelentés alapján. A meseíró másik legendás szereplője, Pom Pom figurája sértetlen maradt. A szobrok megalkotója, Pintér Attila a helyszínen készült fotók alapján a lapnak elmondta, egy ponton vésés nyomait véli felfedezni. A szobrot három ponton is rögzítették, valamint kőragasztóval is hozzáerősítették a sírhoz, így valószínűleg az elkövetőknek keményen kellett dolgozniuk, hogy eltávolítsák. Mivel a bronz puha anyag, azt sem tartja kizártnak, hogy megsérülhetett a műemlék. A rendőrség vizsgálja a lopást.
Nem ez az első eset, hogy a Farkasréti temetőben megrongálnak egy síremléket. 2007-ben Hofi Géza nyughelyéről is eltűntek azok a bronzszobrok, amelyek a humorista életútját szimbolizálták: a bakancs, palást és a babérkoszorú, ezeket a rongálás után kőelemekkel pótolták.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Farkasréti temetőt, de választ eddig nem kaptunk.
A temetői lopások, rongálások megelőzésének, illetve az elkövetők megtalálásának érdekében országszerte már több helyen telepítettek kamerákat a sírkertekbe. A tótkomlósi Ó-temetőben 2020-ban elégelték meg a viráglopásokat. Szpisák Attila lelkész akkor azt nyilatkozta a BEOL-nak, hogy a kamerák 24 órás őrszolgálatot látnak el, a bejáratnál is elhelyeztek egyet, a temető közepére pedig egy nagy látószögű került, ami napi jelentéseket készít. Az igali temetőben jelenleg négy kamera üzemel, amelyek kizárólag az utcafrontot figyelik. A Sonline-nak Szántó Imre László polgármester azt nyilatkozta novemberben, hogy terveik szerint a közeljövőben a kamerák száma tizenhatra nő, így sokkal szélesebb látószöget nyújtanak, és a temető eldugottabb részei is megfigyelhetővé válnak.
Jaj, Istenem! Ez egy tragikus szemétség, de lehet, hogy a Süsü büszke lesz rá...
– mondta Süsü hangja, Bodrogi Gyula a lopásról.
A ZAOL beszámolója szerint a pacsai temetőben tavasszal öt közkutat szereltek szét tolvajok, és az értékes részeket elvitték. A nagy felháborodást kiváltó eset után az önkormányzat döntött a közterületeket figyelő biztonsági kamerák felszereléséről a Deák Ferenc utcai sírkertben. Túrkeve polgármestere, Sallai R. Benedek még októberben osztotta meg a hírt a közösségi médiában, hogy mivel rettenetesen kegyeletsértőnek érzi a temetői lopásokat, kamerabővítést rendelt el és valósított meg. Ősztől a Vénkerti temető korábbi négy helyett immár nyolc figyeli az eseményeket. A Vasúti temetőben is a korábbi ötről szintén nyolcra bővült ez a szám.
Ha a temető üzemeltetője úgy dönt, hogy kamerás megfigyelőrendszert épít ki, rendkívül körültekintően kell eljárnia - hívta fel a figyelmet Miklós Péter adatvédelmi ügyvéd. Meg kell vizsgálni előzetesen, hogy a kamerák megfelelő elrettentő erővel bírnak-e, és kizárólag vagyonvédelmi céllal lehet kiépíteni a rendszert. Fontos előírás, hogy a kamerás megfigyelésre fel kell hívni a területre belépők figyelmét, a rögzített adatokat pedig a jogszabályban meghatározottak szerint kell kezelni. Ez többek között azt takarja, hogy csak bizonyos személyek jogosultak a felvételek megtekintésére, illetve a felvételeket csak meghatározott ideig lehet tárolni.
,,A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak kialakult gyakorlata van erre az esetkörre" – nyilatkozta lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője. ,,Eszerint a temetők területén a magánszféra kiemelt védelmet élvez, hiszen az emberek itt különösen intim élethelyzetben vannak: gyászolnak és vallási rítusokat végeznek. Kamerák működtetése tehát nyitvatartási időben egyáltalán nem lehetséges, mert sérti a látogatók emberi méltóságát. A rongálások, lopások megakadályozása és az elkövetők azonosítása érdekében az önkormányzatok telepíthetnek kamerákat, de ezeket nyitvatartási időn kívül lehet üzemeltetni, és a temető falának vonalában, illetve a főbb csomópontokon lehet telepíteni. Így elérhető, hogy csak azokról készüljön felvétel, akik jogellenesen tartózkodnak a temető területén.
A jogszabály tehát nem tiltja a temetőkben a kamerák telepítését, de az adatvédelmi előírások miatt kérdéses, hogy az így készült felvételek alapján tetten lehet-e érni a tolvajokat, sírrongálókat, illetve egy nyomozás során segíthetnek-e beazonosítani az elkövetőket.
