„A törvények mindenkire vonatkoznak, a Fővárosra is” – többek között ezzel a kitérő válasszal „indokolta” lapunknak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Fejlesztési Központ, hogy miért épp most jutott eszébe bírsággal felérő, hivatalosan „pénzügyi korrekciót” kiszabni egy hosszú évekkel ezelőtti fővárosi szabálytalanság miatt.
Az államapparátust azt követően kerestük meg, hogy lapunk a közelmúltban megírta: a Fővárosi Önkormányzat 2025-ös költségvetésében elkülöníteni 4,1 milliárd forintot egy, az M4-es metró beruházásához kapcsolódó visszafizetési kötelezettségre. Az, hogy a pénzt most hajtanák be, több mint meglepő: az új metróvonalat még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdték el építeni, majd 2014-ben Tarlós István akkori városvezető és Orbán Viktor kormányfő adta át. Ebből adódóan a büntetés alapját adó mulasztást is réges-régen követték el. A bírságolt szabálytalanság a 4-es metró szerelvényeinek beszerzéséhez kapcsolódik. A járműtender 2005-ben zajlott, a szerződést 2006-ban írták alá. Az ügyben még Tarlós István főpolgármester városvezetése idején több vizsgálat indult, a hatósági eljárás 2017-ben zárult le.
Noha a behajtás időzítése több mint furcsa, a Nemzeti Fejlesztési Központ rendre kitérő válaszokat adott arra, miért most lépett. A szervezet amellett, hogy a „törvények mindenkire vonatkoznak” azzal próbálta még megmagyarázni az időzítést:
„A szabálytalansággal érintett közbeszerzéssel kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék előtt büntetőeljárás van folyamatban, azonban az operatív program zárása miatt a szabálytalansági eljárás lezárásra került”.
Azt nem részletezték, hogy miért most zárulna egy 10 éve átadott metróhoz köthető, elvileg 2013-ig tartó pénzügyi ciklus operatív programja, és annak mi köze egy rég esedékes „pénzügyi korrekció” mostani elrendeléséhez. És a Nemzeti Fejlesztési Központ által említett per is nehezen értelmezhető az időzítés kapcsán: a Fővárosi Törvényszék előtt zajló eljárás 2019-ben indult és még valóban nem zárult le, így, ha annak eredményére vártak, akkor még mindig várhatnának.
A szabálytalansági eljárás pedig 2017-ben zajlott le, így még abban az évben felszólíthatták volna a fővárost a fizetésre.
Igaz, akkor nem az ellenzéki Karácsony Gergely volt a főpolgármester, hanem Tarlós István, aki előző cikkünk után perrel fenyegetőzött és meglepő gyorsasággal kezdte mosni kezeit, mondván a szerződést nem ő írta alá – igaz, ezzel olyat cáfolt, amit nem is állított senki.
OLAF-jelentéstől a soha véget nem érő perig
A váratlanul kiszabott bírság kapcsán Tarlós István egykori főpolgármester arról is beszélt, hogy
a büntetés alapját az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF egykori jelentése adta.
A jelentés valóban tanulságos. Kiderül belőle, hogy az OLAF nem véletlenül kezdett el vizsgálódni a fővárosi 4-es metró beruházása körül, amelyet az Orbán-kormány már előzőleg megpróbált leállítani. A 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus legdrágább hazai projektje „súlyos aggodalommal” töltötte el az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), amely amellett, hogy feljelentést tett az ügyben, az OLAF figyelmét is felhívta a szabálytalanságokra. Addigra egyébként már 11 szerződést – 57 milliárd forint értékben – kizártak az EU-támogatási körből. Az akkor még Demszky Gábor vezette főváros ezt azzal magyarázta, hogy ezeket még az uniós támogatási szerződés megkötése előtt, nem az unió által előírt szabályok szerint lebonyolított tenderek alapján kötötték. Az tény, hogy projektről 2004-ben állapodott meg a kormány, de az uniós támogatási szerződést 2008-ban írták alá. A metróvonal teljes, jelentett összköltsége a 354 milliárdról 452,4 milliárdra nőtt az átadásra, amelyből az uniós forrás összege 180 milliárd forint volt.
Az OLAF jelentést egyébként – a szokásos ügymenettől eltérően – teljes egészében nyilvánosságra hozta az Orbán-kormány, s az sem egészen szokványos, hogy Lázár János, akkor kancelláriaminiszterként látványosan feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. A 2018-as országgyűlési választások előtt kapóra jött a beruházást elindító Demszky Gábor főpolgármester mögött álló MSZP–SZDSZ páros ostorozása, Medgyessy Péter volt ellenzéki miniszterelnök neve ki is került az OLAF-jelentés fedlapjára. A metrókocsikat szállító Alstom hazai leányvállalata három tanácsadói szerződést is kötött az egykori miniszterelnök érdekkörébe tartozó AssistConsult Kft.-vel. Cserébe 600 ezer eurót (180 millió forintot) fizettek, amelyből 108 millió forint Medgyessy feleségének, Csaplár Katalinnak a magánszámláján landolt. Medgyessy nem tagadta a szerződéseket, de úgy vélte, hogy nincs azokban semmi kivetnivaló, a kapott pénz pedig nem sok 9 ember többéves munkájára, ő pedig nem foglalkozott külföldi cégek konkrét befektetéseivel.
Az OLAF azonban 180 millió forintnál jóval nagyobb összeg eltűnéséről beszélt. A jelentés szerint a szabálytalan szerződések összértéke 272,8 milliárd forint volt, amelyből 167 milliárd forintot „elloptak, elcsaltak, vagy nem megfelelően használtak fel”. Az akkor Tarlós István vezette főváros rögvest saját vizsgáló bizottságot alakított, s közben két nyomozás is folyt. A fővárosi Alstom-bizottság nagyjából ugyanarra jutott mint az ÁSZ, a városvezetés is feljelentést tett. Alig két évvel később a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában. Az Alstom korrupciós ügyét viszont külön kezelték. Végül csak ebben az ügyben emeltek vádat.
A 2019 októberében indult – most a közigazgatási minisztérium által is említett – per vádirata szerint az Alstom csaknem 8,5 millió euró, mai árfolyamon 3,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott négy tanácsadó cég közvetítésével olyan személyekhez, akik ráhatással lehettek arra, hogy a BKV a francia cég szerelvényeit vásárolja meg az M2-es és M4-es vonalakra. Két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár került a vádlottak padjára, egyikük sem közszereplő. Az első- és másodrendű vádlottak az Alstom megbízásából „rendkívüli üzleti költség” néven elszámolt vesztegetési pénzt adták át annak érdekében, hogy a francia gyártó nyerje a tendert. Az OLAF jelentés szerint már az közbeszerzési eljárás alatt több lépést szabálytalannak minősítettek, de nem állították le. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2 millió forintos bírságot szabott ki a szabálytalanságok miatt, de az eljárást nem semmisítette meg. A tendert az Alstom nyerte, holott eredetileg nem az övék volt a legjobb pénzügyi ajánlat. A per másik két vádlottja az ügyletbe bevont két tanácsadó cég lobbistája volt.
Ám az, hogy valójában kit is vesztegettek meg, kinél landoltak a korrupciós pénzek, azóta se derült ki. Az osztrák és brit hatóságok is vizsgálódtak az Alstom körül, az ottani eljárások is részeredményeket hoztak csupán.
A 4-es metró zsírosbödöne körül sokan forgolódtak, nagy pénzek mozogtak, de a mélyebb összefonódások, kapcsolati és céghálók felfejtése sem az előző, sem a jelenlegi politikai elitnek nem áll érdekében. Az ügyletbe bevont tanácsadó-lobbicég között Medgyessy érdekeltsége mellett az osztrák Eurocontact, a Honfran Kft., illetve a dán Hansen Consulting neve került elő. amelyek egyaránt a Terner–Aczél-pároshoz voltak köthetőek. Terner Géza a bécsi székhelyű Terner GmbH cégen keresztül dolgozott az Eurocontactnak, amelynek egyik igazgatója és tulajdonosa Aczél Zoltán volt, aki Terner veje. A páros lassan húsz éve ott sertepertél minden nagyobb beruházás, állami ügylet körül. A gazdasági krónikákban kezdetben a Strabag-lobbistáiként szerepeltek. Az egyik szakértői számlát Terner egy olyan cég nevében állította ki, ami akkoriban a dán Hansen cégcsoport tagja volt. Az Alstomtól éppen ez a cég kapta a legtöbbet a szolgálataiért. Terner egy másik érdekeltsége révén a Rogán-féle magyar letelepedésikötvény-biznisz és a Szijjártó -féle nemzetközi kereskedőház-hálózatának kiépítése körül is felbukkant.
Aczél Zoltán bizalmi kapcsolatot ápolt a Fidesz egykori pénztárnokával, a 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajossal is, majd a Belfry-cégcsoport előbb titkolt, majd felvállalt tulajdonosaként átigazolt a NER oligarchák közé. A Belfry-cégcsoport a hódmezővásárhelyi tram-train, a székesfehérvári focistadion, az M85-ös autópálya-építés, a Budapest–Esztergom vasútvonal villamosítása kapcsán is kapott megbízást. Aczélt Ausztriában is megvádolták az Alstom korrupciós ügye kapcsán, de az osztrák ügyészség végül társaival együtt felmentette a vádak alól és itthon is lekerült a gyanúsítotti listáról. A Fővárosi Törvényszék 2020-ban Terner Géza ellen is megszüntette a büntetőeljárást, de a Fővárosi Ítélőtábla ezt hatályon kívül helyezte, így az ő szerepét továbbra is vizsgálják.
Az Alstom-per immár ötödik éve tart,
utoljára december elején volt tanúmeghallgatás, de az eljárásnak még nem látszik a vége.
