Különös tétel bukkan fel a fővárosi önkormányzat 2025-ös költségvetésében. A felhalmozási kiadások között, ahol jellemzően valamilyen fejlesztés, beruházás költségei sorakoznak, a 10 évvel ezelőtt átadott 4-es metró beruházásához kapcsolódó büntetési tétel szerepel. Az új metróvonalat még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdték el építeni, és 2014-ben Tarlós István és Orbán Viktor adta át. A büntetés alapját jelentő szabálytalansági eljárás is Tarlós városvezetése idején indult, de a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium csak idén látta elérkezettnek az időt a „pénzügyi korrekció” elrendelésére.
„A jövő évi költségvetésben szereplő 4,1 milliárd forintos tétel egy sok évvel ezelőtti szabálytalansági vizsgálat 7 évnyi hosszú csend után kiszabott büntetése” – válaszolta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója lapunknak a bírság hátterét firtató kérdésére. Mint elmondta, az önkormányzat ugyan gazdasági felelősséggel tartozik az előző városvezetések döntése okán, de
az azért nagyon nincs rendjén, hogy olyan eljárás eredményeként rójanak ki milliárdos bírságot, amelyről eddig semmiféle tájékoztatást nem kapott a városvezetés,
ráadásul minden törvényben rögzített határidő réges-régen lejárt. A főváros ugyan szerepelteti a 4,1 milliárdos tételt a jövő évi költségvetésében, de a városvezetés pert indít az ügyben.
Az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mint az uniós támogatási ügyekben eljáró Irányító Hatóság még bőven Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2017-ben arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy szabálytalansági eljárást kezdeményezett a „Budapesti 4. sz. metróvonal I. szakasz (Kelenföldi pályaudvar – Keleti pályaudvar)” projekt egyik szerződése, történetesen a metrószerelvények beszerzését célzó, 2006-ban aláírt kontraktus ügyében. A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) már 2005-ben jogsértést állapított meg, de mivel az eljárást nem semmisítette meg, így aláírható volt a szerződés, azonban 2 millió forintos bírságot szabott ki. A KD azonban nem azokra az okokra hivatkozott, amelyekre később a mostani bírság kiszabásának kiindulópontjaként jelzett EUTAF (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) jelentés. Ez a főigazgatóság többször is vizsgálódott az ugyancsak Alstom-szerelvényeket „használó” 2-es metróvonal fejlesztéséhez kapcsolódó szerződések ügyében. A főigazgatóság a szabálytalansági eljárás végén 25 százalékos pénzügyi korrekciót rendelt el, elsősorban alapelvi sérelmek okán (például sérült az átláthatóság elve a kiválasztási feltételekben). Később erre hivatkozva végzett ellenőrzést az Irányító Hatóság.
A 2017-ben indított eljárást alig két hónap alatt lezavarták és a pénzügyi korrekció is elmaradt, mivel az 2-es metró felújítását akkorra már kivették az uniós támogatási programból, azt a fővárosi önkormányzat fizette a saját büdzséjéből. Az EUTAF ellenőrzési jelentése alapján alkalmazták azonban a korrekciót az 4-es metró projektjére.
Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplőiAz akkor Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat az 4-es metróra vonatkozó 2017-es eljárás elején annak rendje és módja szerint észrevételt tett, de az eljárásra adott 45 napos törvényi határidő letelte után nem kapott semmiféle értesítést a vizsgálat lezárultáról. A főváros így okkal bízhatott abban, hogy nem találtak szabálytalanságot. Ehhez képest idén áprilisban, az eljárás után hét évvel a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkársága arról tájékoztatta a városvezetést, hogy az 4-es metró szerelvényeinek beszerzését célzó szerződés vizsgálatára indult eljárást „szabálytalanság történt" megállapítással lezárta, és pénzügyi korrekciót rendelt el. (Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen szabálytalanság történt). A korrekció már csak azért is meglepő, mivel közben az Alstom-szerelvényekkel kapcsolatos büntetőeljárásra hivatkozva egy évvel kitolták a projektzárás időszakát 2025 áprilisáig.
Végtelenített per
A 4-es metróvonal I. szakaszának uniós támogatási kérelmét 2009-ben fogadták el. A beruházás költségét akkor 353,8 milliárd forinton, a támogatás összegét 261 milliárdon rögzítették, ebből 244 milliárd jött volna az EU-tól. Ez már 2010-ben módosult, miután az EUTAF 11 szerződést szabálytalannak talált, aminek nyomán az Európai Bizottság 57 milliárd forint értékben csökkentette a projekt támogatását. A projekt összköltsége akkor 370 milliárdon állt, de a 2014-es átadásra 452 milliárdra hízott.
A projektet többször is vizsgálták: 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 19 szerződést nyilvánított szabálytalannak, később az Állami Számvevőszék tárt fel hiányosságokat. Az OLAF – Európai Csalás Elleni Hivatal – 2016-ban 273 milliárd forint értékű szerződés esetében talált szabálytalanságot. 2017 januárjában személyesen Lázár János tett feljelentést Miniszterelnökséget vezető miniszterként, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2019-ben bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást, ám ebből addigra kiemelték az Alstom-ügyét. A Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben vádat emelt a metró szerelvények beszerzési tenderéhez kapcsolódó, Alstom cégcsoport által „finanszírozott” vesztegetések tárgyában a Fővárosi Törvényszéken. A per több kanyart is leírt az elmúlt években, de még mindig nem értek a végére. A Fővárosi Törvényszék a Népszava megkeresésére közölte, hogy az eljárás még nem zárult le, legutóbb a múlt héten voltak tanúmeghallgatások az ügyben.
