Meghalt a futball – mondta egy kollégám a szerkesztőségben, miután eldőlt, hogy 2034-ben Szaúd-Arábiában rendezik a labdarúgó világbajnokságot. Én ennyire nem látom tragikusan a helyzetet, ugyanakkor Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökének szavai meglehetősen álszentnek hangzottak, amikor arról beszélt, ily módon akarják egyesíteni a világot a futballal.
Nem kérdés, a szaúdi kormány a gigantikus sportesemények rendezésével akarja javítani imázsát, hiszen sokkal jobb számára, ha az országban futballozó Cristiano Ronaldo góljairól, a dzsiddai Forma-1-es futamról vagy a Rijádban megrendezett történelmi bokszmérkőzésekről beszélnek az emberek, semmint az LMBTQ-közösségek elnyomásáról vagy olyan kellemetlen ügyekről, mint Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró brutális meggyilkolása.
Abban nem látok semmi kivetnivalót, hogy az olimpiarendezés mintájára más-más kontinensekre vigyék el a világbajnokságot, ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mellett a FIFA az egyik legkorruptabb (sport)szervezet. Ma már tudjuk, Dél-Afrika és Oroszország is vesztegetés következtében rendezhetett 2010-ben és 2018-ban vb-t, csak úgy, mint 2022-ben Katar. Szaúd-Arábia esetében egyszerűbb volt a döntési helyzet, hiszen – Ausztrália visszalépése következtében – a közel-keleti ország egyedüliként jelentkezett a 12 év múlva esedékes seregszemle megrendezésére. Persze a FIFA az elmúlt években bőszen tett azért, hogy elvegye más országok kedvét a pályázástól.
E szervezet 2018-ban úgy szüntette meg a korrupciót, hogy kivette az etikai kódexéből, azóta emlegetni sem szabad… Pedig az említett példák mutatják, a sportban igenis a pénz beszél, a mutyizás része a rendszernek. Ettől függetlenül futball volt, van és lesz, legfeljebb másképp és máshol, mint ahogy szeretnénk.