Ha az európai gazdaságot meg akarjuk gyógyítani, ideértve a magyart is, az csak azzal kezdődhet, hogy véget vetünk a háborúnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban, a szokásos péntek reggeli interjújában. Azt is mondta, ha a háború gomolygó felhője elmegy, rögtön megváltozik az élet, az erőfeszítéseknek is több értelmük van, s erre a pszichológiai tényre is épít a költségvetés. A miniszterelnök szerint fantasztikus év áll előttünk. Ugyanakkor, ha hiszünk a szavainak, azt azt jelenti, hogy már most, elfogadása előtt bajban lehet a 2025-ös költségvetés végrehajtása, ugyanis jelenleg semmi jele nincs annak, hogy az orosz-ukrán konfliktus belátható időn belül megoldódik.
A kormány optimista, hiszen a jövő évi költségvetést arra hivatkozva tervezte meg 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, hogy véget ér a háború, ami csökkenti a regionális kockázatokat. A környezet megváltozásával egyébként valóban javulhatnak a kilátások, de a költségvetés GDP-pályáját érdemesebb lett volna a realitásokra alapuló növekedési tartományba belőni. Az Európai Bizottság 2025-re csak 1,8 százalékos gazdasági növekedést jósol, a hazai banki elemzők, látva a gyengébbnél gyengébb idei adatokat, kis lépésekben de egyre lejjebb csavarják 2025 növekedési prognózisaikat, s 2-3 százalékos sávban várják a növekedést. Amennyiben nem nő olyan mértékben a gazdaság amivel a költségvetés számolt, akkor az az adóbevételek ismételt elmaradását eredményezheti, ami a tervezettnél magasabb hiányt és államadósságot eredményez. A nagyobb hiány viszont nyomást helyez a kormányra a kiigazításra. Mivel 2026 választási év lesz, az Orbán-kormány igyekszik minden megszorítást elkerülni, így ha szükség lesz kiigazításra, akkor az megint csak a céges adóbevételek növeléséhez vagy a kiadások lefaragáshoz vezethet. Ennyire fantasztikus évünk lesz.
Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év leszAz Orbán-kormány mindent egy lapra tesz fel, de ha borul a költségvetés, döntenie kell a gazdaság megmentése és a 2026-os választás megnyerése közöttOrbán Viktor arról is beszélt, hogy idén ezért fogadják el a büdzsét decemberben, mert az amerikai választással meglett a válasz arra kérdésre, hogy háborús vagy békeköltségvetést kell csinálni. Igaz, hogy a 2025-ös költségvetés tervezetét a kormány a november 5-ei USA-elnökválasztás után nyújtotta be a parlamentnek, ám a komplett anyagot október 31-én adta át Varga Mihály pénzügyminiszter a Költségvetési Tanácsnak véleményezésre. Vagyis már akkor kész volt, hogy bárki is győzött volna. Vagyis nem készült sem „béke” sem háborús” tervezet, egy terve volt a kormánynak, az amiről a jövő héten döntés születik. Ugyanakkor abból, hogy a kormány tavaszról novemberre halasztotta a jövő évi költségvetés benyújtását, valóban előny származik, ugyanis így reálisabb terv születhetett, bár látható, hogy még így is sikerült felesleges kockázatokat bevállalni.
A miniszterelnök újfent elmondta, hogy sikerült tető alá hozni egy három évre szóló bérmegállapodást a szakszervezetekkel és a munkaadókkal, ami összességében 40 százalékos béremelést tesz lehetővé, az elmúlt évtizedek legnagyobb európai béremelését. Szerinte a minimálbérről szóló megállapodások a többi bérre is mindig jótékony hatással vannak, ráadásul a kormány néhány konkrét béremelésről is tudott dönteni. A cégek egyelőre kivárnak a jövő évi emelésekkel a minimálbér januártól valóban 9 százalékkal nőhet, de az feleleti bérek emelése ennél kisebb lesz vagy akár el is maradhat a jelenlegi gyenge konjunkturális helyzetben.
Súlyos kritikával illette az Európai Bizottság a jövő évi magyar költségvetést Átírta a büdzsét az Orbán-kormány: pluszpénzeső hullik a sportrendezvényekre, a közmédiára, a NER-filmesekre