A karácsony előtti hetekben és az új év első napjaiban az eddigi legteljesebb kiállítás látható III. Károly vízfestményeiből az egykori Chelsea Barracks helyén felhúzott elegáns lakónegyedben meghagyott Garrison Chapel-ben. Az 1859-ben épült, műemlékvédelem alatt álló katonai kápolna stílusos környezet a királyi műalkotások számára, melyekből 79 kapott itt most helyet, de ez az állandó székhelye a King's Foundation királyi alapítványnak is. Az igazán kellemes időtöltést kínáló show nem nélkülözte a kereskedelmi célokat sem, össze volt kötve a királyi pár privát udvarházához és birtokához, a gloucestershire-i Tetbury környékén található Highgrove House-hoz kapcsolódó termékek – lekvárok, sütemények, textilek, sőt kitűnő minőségű habzóborok és pezsgő – széles és nem olcsó választékának áruba bocsátásával.
A kiállítás kurátora, Rosie Alderton a sajtóbejáráson a király alkotói módszeréről elmondta, hogy III. Károly „szívéhez az en plein air, természetes környezetben gyakorolt festészet áll közel, mert a fényképezés nem tölti el hasonló jó érzésekkel. Szenvedélye az esztétikai szépséget nyújtó művészet és ezt az eltökéltséget a tárlat kiválóan tükrözi”. A kiállításrendező által kifejtett elmélet magának a királynak a szavaival is elhangzik az egyik falon elhelyezett táblán. Mint írja, „csak a vízfestményekkel vagyok képes kifejezni a textúra belső értelmét, amit fotográfiával nem lehetséges elérni. Nagyon gyorsan felfedeztem, milyen hihetetlenül nehéz jól festeni ebben a spontán médiumban és ismerem a frusztráltság érzését, amikor nem tudom ugyanazt elérni papíron, mint amit a szemem rögzített. Visszatekintve első vázlataimra, meg vagyok döbbenve, milyen pocsékok voltak. Miután a festészet a kiválasztott tárgy gondos megfigyelésére kényszeríti az embert, sokkal többet lát meg, mintha csak valami felé irányítaná a kamerát és ugyanazt az eredményt érné el, mint bárki más a maga gépével. Így olyan dolgokra lettem figyelmes, melyek korábban nem tudatosodtak bennem, a fény és árnyék, a textúra és az épületek formája a tájképhez képest. Mindez a legintenzívebb koncentrációt igényli és végül a legpihentetőbb és gyógyító élményt nyújtja”.
Ami a fotózást illeti, ez volt Károly édesanyja, II. Erzsébet egyik hobbija, de nem kevésbé tartozik szorosan nagy becsben tartott menye, Katalin walesi hercegné szenvedélyeihez sem. Az ebben az évben prosztataműtéten átesett, majd nem pontosított daganatos betegséggel diagnosztizált király a rá jellemző öniróniával hozzáteszi: „Nem táplálja azt az illúziót, hogy festményei egy virágzó tehetség jelentős alkotásai, de mint egy fotóalbum »különleges megjelenései« nagyon-nagyon sokat jelentenek nekem”. A 76 éves Károly az 1970-es évek óta fest rendszeresen. Eredetileg Robert Waddell, a király neveltetésében meghatározó szerepet betöltött skóciai Gordonstoun művészeti oktatója vezette be a képzőművészet világába, majd a The Daily Telegraph információi szerint a vízfestészet szakértője, a brit Edward Seago és más prominens alkotók, köztük Derek Hill tökéletesítette a tudását.
A nagyközönséggel megosztott 79 vízfestmény legnagyobb jelentőségét az a tény adja, hogy egy uralkodó kéznyomát viselik. III. Károly már hosszú trónörökössége során is a festészetben keresett és talált relaxálási, feltöltődési lehetőséget, de emellett abban is reménykedett, hogy személyes szenvedélyével hozzájárul a művészetek fellendüléséhez a szigetországban. Olyan helyszíneken járt és örökítette meg őket, mint egyik kedvenc afrikai országa, Tanzánia, Balmoral, a skót hegyvidék, ahol nyaranta-ősszel sok hónapot tölt el, de az amatőr festőt megihlette jelenlegi fő lakhelye, Windsor kastély, a franciaországi Provence régió, vagy akár Hong Kong, amit a Royal Britannia, mára kimustrált királyi yachtról kapott le.
A kiállítás kapcsán nem csak az derült ki, milyen mértékben javult az uralkodó technikája az évek során, hanem az is, hogy – amint ezt a Telegraph újságírója, Robert Mendick feltárta – művészeti munkája anyagilag is rendkívül jövedelmező, sok pénzt hajt fel az általa támogatott jótékony célokra. 1997 és 2016 között litográfiáinak eladásából több mint 6 millió font folyt be.
A most látható kiállításon is megvásárolhatók a korlátozottan forgalomba hozott, számozott, az uralkodó hiteles aláírásával ellátott nyomatok, melyek mellé hivatalos okirat is jár. Skóciában készült például a Castle of Mey című vízfestmény, illetve az ennek alapján előállított litográfiák. Ez a Skócia legészakibb részén található kastély haláláig Erzsábet anyakirálynéé volt, majd unokája, Károly örökölte, és továbbra is itt tölti Kamilla királynéval a július végi, augusztus eleji heteket. Ez a nyomat 2950 fontért (1,47 millió forint) kapható meg, míg például a The West Side of Highgrove House másolatai már 5000 fontot (2,49 millió forint) kóstálnak.
Sem a képzőművészet, sem a vízfestmények műfaja nem idegen a királyi család számára. Viktória királynő festett, férjével, a művészetek legendás mecénásával, Albert herceggel együtt pedig gyűjtött és megrendelésekkel segítette a kortárs alkotókat. Az ő kollekciójukból korábban a The Queen's Galleryben rendeztek kiállítást.
Infó
His Majesty The King's Watercolour Collection, Garrison Chapel, London
