Bár egyre nagyobb és különlegesebb a hazai szaloncukor kínálat, még mindig a zselés változat a legkeresettebb a fogyasztók körében – mondta a Népszavának Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület (MCI) szakmai elnöke. Ugyanakkor kellemetlen fejlemény, hogy az árak 10-20 százalékkal is magasabbak az elmúlt évekhez képest.
Az árváltozás döntően a világ katasztrofális kakaóbab termésére vezethető vissza. A Nemzetközi Kakaószervezet (ICCO) friss számai szerint az elmúlt 60 év legnagyobb hiánya alakult ki a globális kakaópiacon. Ez pedig azt eredményezte, hogy a tőzsdei árak az egekbe szöktek, s a világ teljes édességiparát nyomás alá helyezték. A hazai gyártóknak és cukrászatoknak is szembe kellett nézniük ezzel a teherrel. A kakaó tonnánként ára a New York-i Intercontinental Exchange-en az év első napján még 3855 dolláron állt, jelenleg viszont 10 570 dollár körül zajlik az üzlet. Az elmúlt évtizedeken jellemzően 2-3,5 ezer dollár között ingadozott a jegyzés. A kakaóbefektetéseken az év eleje óta csaknem dupla akkora hozamot lehetett elérni, mint ugyanezen idő alatt - az utóbbi időben ismét felkapott - a Bitcoinon.
Az ICCO a múlt héten ismertette a 2023-2024-es szezonra vonatkozó friss számait, a globális kakaóhiány-prognózisát a korábbi 462 ezer tonnáról – ami már önmagában, történelmi távlatban is rendkívül magas adat – 478 ezer tonnára emelte. Ezen felül több mint 13 százalékkal, 4,38 millió tonnára csökkentette a mostani szezonban várható termelési előrejelzését. Nem csoda hát, hogy akad olyan árprognózis, amely öt éves távlatban azzal kalkulál, hogy 2029 év végére a kakaó tőzsdei ára megközelíti majd a 18,5 ezer dolláros szintet. Mindez pedig igencsak tetemes, még a jelenlegi extrém magasnak tartott jegyzéseket alapul véve is 70 százalék feletti hozamot jelent az említett időszakra.
Egy gombóc fagylalt idén már legkevesebb 500-600 forintba kerül, a csokoládé brutálisan drágulni fogDe a konkrét szaloncukor árakat nézve lapunk ugyan talált akcióban olyan – nagyüzemi gyártásban készült – zselés szaloncukrokat, amelynek kilogrammonkénti ára éppen elmaradt a 3000 forinttól, ám a minőségi alapanyagokból készült kézműves termékeknél ez a 6-10 ezer forintot is elérheti. A magasabb árat a felhasznált anyagok különbözősége magyarázza. Ha például olyan minőségi alapanyagok - például likőrök - kerülnek a termékekbe, amelyek különlegesebbé teszik a végeredményt, az végül az árban is jelentkezik.
A hazai szaloncukorral kapcsolatban Erdélyi Balázs kifejtette, hogy érezhető változást lehet tapasztalni a keresletet illetően. A forgalom döntő részét természetesen a nagyüzemi formában készülő termékek adják. Ezek mellett ugyanakkor egyre népszerűbbek a kézműves bonbonokat idéző, különleges, minőségi, sőt olykor egyedi termékek is. Ennek megfelelően számos cukrászat újra felvette a kínálatába ezeket az édességeket. A változásnak pedig sok helyen látható eredményei is vannak. Több cukrászatnál ugyanis a termelés a korábbi, szezononkénti 10-100 kilogrammról a tonnás nagyságrendek szintjére fejlődött - hangsúlyozta. Ennek a fejlődésnek egy másik eredménye, hogy immár roppant különleges változatok is elérhetőek. A csípős vonal például ma már nem is számít olyan rendkívülinek és természetesen ezt a piacot sem kerülhette el a Dubai csoki őrület, hiszen már lehet kapni ilyen változatot is. Ma már viszont olyan verziók is megtalálhatóak a kínálatban, mint a robbanócukros, a popcornos, de ha valaki arra vágyik, akkor bizony már chipses szaloncukrot is kóstolhat.
Egyik baj jött a másik után
A globális kakaópiac 2020 óta súlyos kínálati hiánnyal küzd. Nyugat-Afrikát, a kakaótermelés epicentrumát, amely a világ termelésének 70 százalékát adja, aránytalanul nagy negatív éghajlati hatás érte. Az éghajlatváltozás komoly, egyes elemzésekben egyenesen pusztításnak nevezett, károkat okozott a kakaótermelő régiókban. Borzasztóan változékony volt az időjárás is, aszályok, árvizek és szélsőséges hőmérsékletek követték egymást, ami megzavarta a termésciklust és jelentős hozamcsökkenésekkel járt. A problémákat súlyosbították az elszaporodó kártevők és betegségek. Ezt pedig idén csak tetézte, hogy Elefántcsontparton – a világ legnagyobb termelőjénél - heves esőzések voltak, amik drámaian visszavethetik a betakarított mennyiséget. Ha ez nem lenne elég, nem csak a mennyiséggel, de az említett okok árnyékában a minőséggel is problémák akadnak, a világpiacon számos vevőnek ezzel is baja van. Emellett, aminek korábban örülhettek, azt most kellemetlen fejleményként is lehet értékelni. A világpiaci igények ugyanis apránként, de szinte évről-évre emelkednek, mostanra már bőven meghaladjáka a 4,8 millió tonnát. A helyzet súlyosságát az is jól jellemzi, hogy az Egyesült Államok kikötőiben a világ egyik legnagyobb nyersanyagtőzsdéje, a New York-i Intercontinental Exchange által ellenőrzött kakaókészletek mennyisége az elmúlt egy évben a csaknem két évtizedes mélypontra esett.
A szakmai elnök hozzátette: a szaloncukor társadalmi beágyazottságát talán jól jellemzi, hogy bár nem magyar eredetű, ám ebben a formában és ilyen módon nem sok helyen van jelen, így az idén az édességet a hungarikumok közé választották. Miután a szaloncukor szinte minden hazai háztartásban elmaradhatatlan része a karácsonynak.
Különleges versenyzők
A MCI szakmai elnöke lapunknak kifejtette, hogy 2020 óta az év szaloncukra díjat is kiosztják. Idén ez a verseny már le is zajlott. Ezúttal összesen több mint 150 tételt küldtek bírálatra a cukrászatok, amelyek között számos egészen különleges is akadt. A harmadik helyet végül a versegyházi Sulyán Cukrászda Mogyorókrémes chipses nugátos, a második helyet a gyulai Kézműves Cukrászda Bailey's kávés édessége, míg az év szaloncukra díjat a Stühmer Körtezselés-muskotályos változata nyerte el.
Magyarország nem nagy halfogyasztó nemzet
Bár a szárazság miatt nem volt idén a kedvező az időjárás, s a mennyiség terén csupán közepes évet zárhatnak a hazai haltermelők, azonban a karácsonyi szezon előtt nem terveznek áremelést – nyilatkozta a Népszavának Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője. Ennek megfelelően az élőponty termelői átadási ára kilogrammonként 1200-1500 forint között lesz, ami megfelel a tavalyinak. Németh István, a szervezet elnöke az Agroinform.hu számára utóbbit annyival egészítette ki, hogy az afrikai harcsa filéjéért 4000 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők, míg a filézett szürke harcsa kilójának ára 8000-9000 forint között alakulhat az idei szezonban. A szóvivő lapunknak hozzátette, hogy a piac mintegy 60-70 százalékát a ponty teszi ki, körülbelül 25 százalék lehet az afrikai harcsa, a busa és amur a kereslet 5 százalékát fedi le. Ezen felül a piacra jellemző, hogy a vásárlók döntő része a feldolgozott árut keresi.
Lévai Ferenc kifejtette, az mindenképpen örömteli, hogy a lakosság jelentős részénél az ünnepi asztalon megtalálható a hal a menüben. Az már sokkal kedvezőtlenebb tendencia, hogy az éves fogyasztás csaknem fele, 60 százaléka ezekre a hetekre koncentrálódik. Ráadásul egyáltalán nem is vagyunk nagy halfogyasztó nemzet. Az egy főre jutó fogyasztás jelenleg alig 6,5-7 kilogrammot tesz ki. Ehhez képest az európai szint 24, míg a világátlagot 20 kilogrammra teszik, vagyis bőven lenne mit behozni, már csak azért is, mert a hal kifejezetten egészséges táplálék. Onnan nézve pedig talán még nagyobb a lemaradás, hogy Nyugat-Európában egy héten háromszor is kerül hal az asztalra, míg itthon - statisztikai értelemben - az egyet sem éri el. Nagyon örülnénk, ha a Halpéntek kampányunk értő fülekre találna - tette hozzá a szakember. Ezzel szeretnénk elérni, hogy minden héten legalább egyszer, pénteken együnk halat.
A szezon a mennyiséget tekintve valóban csak közepesnek mondható, ám a minőség terén kifejezetten jó évet zárhatnak a gazdaságok. Olyannyira - fogalmazott Lévai -, ha lenne a halászatban is jó évjárat, mint ahogy a boroknál van, akkor az idei év kiemelkedő lenne ebből a szempontból. Ebben a hosszú meleg időszakban ugyanis a halak nagyon sokat mozogtak, aminek izmos, zsírmentes halhús lett az eredménye. Ez is magyarázza, hogy jelenleg kifejezetten jó a kereslet a magyar termékek iránt a külpiacon, így Horvátországa, Németországa, Romániába is szállítanak most a hazai termelők.
Az éves honi piaci haltermelés egyébként 20 ezer tonna körül alakul. Ebből 15 ezer tógazdaságokból, míg nagyjából 5 ezer tonna telepi, akvakultúrás termelésből származik. Ebből a mennyiségből éves szinten jellemzően 3-5 ezer tonna megy exportra. A szóvivő megjegyezte, hogy bár kevesen tudják, de az ágazat egy területén Magyarország kifejezetten európai nagyhatalomnak számít. Az afrikai harcsa évi 4 ezer tonnás termelésével a kontinens legnagyobb szereplői vagyunk, minden más országot magunk mögé utasítunk. Ez a hazai vízvagyonra vezethető vissza, ugyanis a honi termálvizeknek köszönhetően folyamatosan melegen tudják tartani az állatokat, ami ezen fajta nevelése esetében elengedhetetlen.
Drámai szinteteket ért el a párolgás
A hazai haltermelők helyzetét a rendkívül aszályos időjárás nehezítette az idén. Az elmúlt sok év átlaga alapján azt lehet mondani, hogy egy hazai tógazdaságban napi szinten 1, legfeljebb 2 centiméternyit apad a víz szintje. Az idén azonban akadtak olyan hetek, amikor a „párolgás” mértéke tartósan elérte a 3 centimétert is. Ez különösen a dunántúli gazdaságokban okozott nagyobb problémákat, mert itt csak a lehulló csapadék jelent utánpótlást. A tiszántúli régiókban azért jobb volt a helyzet, köszönhetően a még meglévő öntözőcsatorna hálózatoknak, amik a megduzzasztott Tiszából el tudják látni vízzel a halastavakat.
