Egy televíziós műsorvezető azzal vádolja volt szeretőjét, egy a nemzetközi piacon is jelentős sikert elért cég vezérigazgatóját, hogy megerőszakolta. Feljelenti őt, épp zajlik a tárgyalás. Ez a kiindulópontja Ferdinand von Shirach Nyílt tárgyalás című darabjának, melyet a Katona József Színházban tűztek műsorra. A jogász, író szerző több művét lefordították nálunk is, az eutanáziáról vitadrámáját, az Istent az Örkény Színházban játsszák. A Nyílt tárgyalás is jól mutatja, hogy alaposan ismeri a tárgyalótermek kívülről ridegnek és érzelemmentesnek tűnő világát. Csakhogy ebben a darabjában sem áll meg ezen a szinten, hanem megmutatja, hogy milyenek az itt dolgozók valójában, milyen az, amikor a vádlónak és a vádlottnak is megvan a maga nézőpontja, vélt, vagy valós igazsága.
A szöveg jól felépített, úgy íródott meg, hogy mindig annak adjunk igazat, akit épp hallgatunk (Dramaturg, fordító: Szabó-Székely Ármin). Egy pernek objektívnek kellene lennie. Az érvényben lévő jogszabálynak kellene érvényesülnie, csakhogy a szereplők emberek, a maguk szubjektivitásával, manipulációs készségükkel, esendőségükkel, gyengeségeikkel. Főként akkor kényes az ítélkezés, ha a szóban forgó feltételezett cselekmény négyszemközt, intim környezetben történik, vagy történhetne meg. A nemi erőszak épp ebbe a kategóriába tartozik.
Székely Kriszta rendezése ellenpontokkal dolgozik. Kínál egy precíz színházi előadást, illetve egy ugyanabban az időben forgatott filmet, ami annyit jelent, hogy a szereplőket folyamatosan több kamera hozza teljesen közel hozzánk. Ily módon végig látjuk az arcukat, a gesztusaikat közvetlen közelről, akkor is, ha beszélnek, vagy épp hallgatnak. A színészeket nagyon inspirálhatta ez a kettősség, mert mind a színházi és a filmes nyelvnek is magas szinten megfelelnek. A sértett nőt Ónodi Eszter játssza, aki színházban és filmekben is már sokszor bizonyított. Most viszont olyan mélységet mutat meg, ami egészen elképesztően hat a színpadon és a monitort követve is. Szavai, gesztusai, könnyei valódiak. Még akkor is, ha a darab végén a férfi vallomása miatt az egész megkérdőjeleződik, illetve nem tudjuk eldönteni, hogy kinek van igaza. Fekete Ernő vezérigazgatója hosszú ideig hallgat. Látjuk a visszafojtott arckifejezését, ahogy próbál magán uralkodni. Addig, amíg a végén csak elmondja a magáét. Teljesen másként meséli el a történetet, mint a nő. Udvaros Dorottya, a bírónő olyan természetességgel tér vissza több évtized után a Katona József Színház színpadára, mintha el se ment volna. Szakszerűen kíváncsi, elegánsan empatikus. A védőket játszó Pálmai Anna és Kocsis Gergely nagy csatát vív, szinte minden eszközt bevetnek ügyfelük sikeréért. Az epizódszerepekben Takátsy Péter, Pelsőczy Réka, Jordán Adél, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán és Elek Ferenc néhány percre valamennyien képesek főszereplővé válni. Mindannyiukra érdemes figyelni. A bírósági gyakornokot megformáló egyetemi hallgató, Wettstein Márk kap a végén egy monológot, amiben arról filozofál, hogyan megy végbe egy ilyen per egy jogállamban. Az elmúlt hetekben a bíróságok körüli hazai híreket olvasva ezen bizony jócskán elgondolkodhatunk. Azon is, hogy most akkor nálunk jogállam van vagy sem, illetve ki is mondott igazat, a tévés műsorvezető Katharina Schlüter, vagy Chiristian Thiede vezérigazgató.
Info: Ferdinand von Schirach: Nyílt tárgyalás – Schlüter kontra Thiede. Rendező: Székely Kriszta. Katona József Színház. 2024. december 13.
