A várakozásoknak megfelelően megbukott Olaf Scholz német kormánya. A bizalmi szavazáson csak 207-en szavaztak a folytatásra, 394-en szavaztak a koalíció végére, 116-an tartózkodtak. Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnöknek elvileg 21 napja lenne arra, hogy döntsön az idő előtti voksolás kiírásáról, ennyit azonban biztosan nem vár majd. A pártok korábbi megállapodása alapján február 23-án rendezik majd az idő előtti voksolást, ami azt jelenti, hogy az elnök legkorábban december 25-én hozhatja meg a döntést. Scholz kormánya ügyvezetőként marad hivatalban a következő kabinet megalakulásáig.
Kemény vita jellemezte a szavazás előtt a Bundestagot.
A felszólalások alapján ugyanakkor még valószínűbb, hogy a februári parlamenti voksolás után a keresztény uniópártok a szociáldemokratákkal alakítanak koalíciót.
A CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz, akinek minden esélye megvan arra, hogy a következő szövetségi kormány élére kerüljön, elég határozottan utasította el a közös koalíciót a Zöldekkel. Robert Habeck zöldpárti gazdasági minisztert egyenesen a német "gazdasági válság arcának” nevezte. A magasabb adókra és a jobb újraelosztásra vonatkozó terveivel Habeck „rossz hangsúlyokat állít fel”, állította Merz, aki hétvégén épp az adócsökkentések mellett foglalt állást. „Keressen majd egy koalíciós partnert, amelyik egyetért Önnel, nem mi leszünk azok”, jelentette ki Merz. A CDU elnöke és a bajor CSU-t irányító Markus Söder között előzőleg elvi vita alakult ki arról, szövetkezzenek-e a környezetvédőkkel a voksolás után. A kancellárjelölt még napokkal ezelőtt is úgy foglalt állást, hogy nem szabad kizárni Habeck pártját a következő kormánykoalícióból. Úgy tűnik azonban, hogy Merz most elfogadta Söder álláspontját. Persze a választás után adódhat olyan helyzet, amikor a CDU/CSU kénytelen mégis a Zöldekkel is egyezkedni. Az ugyanis még messze nem biztos, hogy a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták esetleges nagykoalíciója valóban kellő többségre tesz szert a Bundestagban.
Ma megbukik a német kormányBrüsszelben nem sajnálják a német kormány bukását, mutattak rá német értékelések. Az EU működése szempontjából ugyanis komoly kellemetlenséget jelentett, hogy a kormány helyzete már hónapok óta válságos volt. Az Európai Bizottság legfőképpen azt reméli, hogy egy új választás tiszta viszonyokat teremt. Olaf Scholz ugyanakkor a szavazás előtti beszédében rámutatott: több olyan párt is bekerülhet a következő parlamentbe, amelyek megkérdőjelezik a német demokrácia alapjait. Elsősorban a közvélemény-kutatások második helyén álló Alternatíva Németországért (AfD) pártra gondolhatott, de alighanem Sahra Wagenknecht baloldali populista pártjára is.
