- Jól jár a Mol az új szankciókkal, szlovákiai leányvállalata még hat hónapig exportálhatja Csehországba az orosz olajból származó termékeket

A tizenötödik orosz szankciókról szóló csomagot Magyarország nemcsak megszavazta - mint az összes eddigit -, hanem az EU soros elnökeként a koordinálásban is fontos szerepe volt, ráadásul egy apró részlete még jól is jön a magyar olajipari multinak, a Molnak. Bár korábban kétséges volt, hogy a féléves magyar elnökség alatt lesz-e döntés újabb korlátozó intézkedésekről, az év vége előtti utolsó külügyminiszteri ülésen megszavazták a tagállamok miniszterei a nem túl ambiciózus csomagot. Ezzel egy fontos politikai üzenetet küldött az EU, hogy még a sokak által oroszpártinak tartott magyar kormány vezetése alatt is született egy ilyen döntés. Igaz, a vitásabb ügyeket a januárban kezdő lengyel soros elnökség számára hagyták.

A gazdaságot érintő szankciók legtöbb esetben számos átmeneti halasztást tartalmaznak, többségük viszont konkrét időkorláttal rendelkezik. Ezekre a kivételekre azért van szükség, hogy a tagállamok föl tudjanak készülni a változásokra és csökkentsék a hirtelen gazdasági sokkokat, így például a közép-európai országoknak nem kellett megszüntetniük a kőolaj behozatalát a vezetékeken keresztül. Ennek további exportja, akár feldolgozva is, viszont már kezdetektől tilos volt.

A cseh energiaellátás biztosítására még 2022-ben született egy kitétel, miszerint a szlovákiai olajfinomító által előállított termékeket is értékesíthette a Slovnaft a cseh piacon idén decemberig. Ennek a határidejét tolták ki most jövő júniusig. A most elfogadott szankciós csomag első tervezetében még nem volt benne a szlovák kivétel meghosszabbítása, a sajtóértesülések szerint ezt Szlovákia kérte, majd az Európai Bizottság és Magyarország, mint a Tanács soros elnöke köröztette a tagállamok között. Bár a kivétel Csehországra vonatkozik, Prága nem tartotta szükségesnek ennek a kivételnek a meghosszabbítását. Igaz, nem is ellenezte, amikor megjelent ez a szöveg tervezetében, mondta el lapunknak egy cseh kormányzati forrás. Az ellenzés csak egy vétón keresztül lett volna lehetséges, amit más tagállamok sem tettek meg.

Csehország 2023-ban ideiglenesen még több orosz kőolajat importált a Barátság I. vezetéken keresztül, mint a háború előtt, amiért komoly kritikákat kapott. Ehhez jött még az a 935 ezer tonna olajtermék, ami Szlovákiából érkezett Csehországba tavaly. Prága lépései hamarosan viszont beérnek, a tervek szerint jövő júniusra képesek teljesen helyettesíteni a keletről jövő behozatalt Németországon és Olaszországon keresztül a Transalpine vezetékkel. Állításuk szerint már nincs szükségük a szlovák kiegészítésre.

A szankciók egyik legfurcsább, hazánkat is érintő kivétele továbbra is érvényben marad, ugyanis a magyarországi és szlovákiai Mol-csoport tulajdonában lévő finomítókból továbbra is szállíthatnak Ukrajnába orosz kőolajból származó termékeket, ennek ugyanis nem volt időkorlátja korábban.

A legtöbb EU tagállam- Magyarországgal ellentétben-, az elmúlt években csökkentette a függőségét az orosz nyersanyagoktól. Az orosz költségvetés számára jelentős bevételt jelentő kőolaj importja a 2021-es 71 milliárd eurós érték töredékére csökkent, az EU-s orosz olajimport mintegy 90 százaléka ma már szankció alá esik. A részleteket tekintve azonban vegyes a kép, és nem csak a Mol-csoport keres az orosz nyersanyagokból. A földgáz szektort nem sújtja korlátozás és több európai ország - köztük Franciaország-, még több cseppfolyósított orosz gázt vásárol, mint korábban.