Az Európai Bizottság (EB) – ahogyan azt a Népszava előrejelezte – úgy döntött hétfőn, nem javasolja módosítani azt a brüsszeli határozatot, amely két évvel ezelőtt megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy finanszírozást nyújtsanak a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekvák) és az általuk fenntartott szervezeteknek.
Ezért a tiltás hatálya alá tartozó 21 magyarországi egyetem továbbra sem férhet hozzá az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programhoz.
Mint emlékezetes, a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács 2022. december 15-én határozatot hozott, amelyben – az uniós forrásokkal elkövetett súlyos korrupciós kockázatokra hivatkozva – felfüggesztette a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatások nagyjából egyharmadát, 6,3 milliárd eurót. Emellett megtiltotta az európai uniós intézményeknek, hogy támogatást nyújtsanak a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek.
400 milliárd forint elvesztése nem elég, a modellt váltó egyetemekről hozott törvénymódosítás visszadobására készül az Európai BizottságA magyarországi hatóságok mostanáig nem orvosolták a milliárdok befagyasztását kiváltó helyzetet, de december elején hivatalosan értesítették az EB-t a kekvákról szóló törvény módosításáról, abban reménykedve, hogy a testület a tiltás feloldását fogja javasolni a döntéshozó EU Tanácsnak. A két hét alatt megszületett brüsszeli értékelés szerint azonban
a friss jogszabállyal nem sikerült leszerelni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokban fennálló összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokat.
A hétfői verdiktről tájékoztató bizottsági tisztviselők több példát is említettek erre, de nem kívánták a kifogások teljes tárházát feltárni. A problémás rendelkezések közé tartozik szerintük, hogy a törvényt a magyarországi hatóságok addig nem kívánják hatályba léptetni, amíg az nem kap zöld jelzést Brüsszeltől. – A Bizottság csak azután mondhat hivatalos véleményt vagy tehet ajánlást, hogy a jogszabály már hatályba lépett, máskülönben nem lehetünk biztosak benne, hogy az aggályokat hatékonyan kezelték – mondta egyikük.
Egy másik kifogás, hogy nem minden közérdekű vagyonkezelő alapítványra, illetve az általa fenntartott szervezetre vonatkoznának az összeférhetetlenséget kizáró előírások, hanem csak a felsőoktatási intézmények meghatározott körére, amelyet a törvény melléklete tartalmaz. Mint egy bizottsági forrás rámutatott, ez ellentétes a két évvel ezelőtt hozott határozattal. Szerinte a törvénynek minden olyan kekvára vonatkoznia kellene, amely úgy dönt, hogy uniós pénzügyi támogatást igényel. Ugyancsak elfogadhatatlan Brüsszel számára,
hogy a jogszabály az Integritás Hatóságra bízza, hogy ellenőrizze az alapítványi kuratóriumok tagjainak a vagyonnyilatkozatát, miközben a hatóságnak nincs erre hatásköre.
Lapunk kérdésére egy bizottsági tisztviselő cáfolta a magyar kormány állítását, miszerint Brüsszel az eltelt két évben folyamatosan változtatta az elvárásait, mindig újabb és újabb követelésekkel állt elő. – A két évvel ezelőtti határozat világosan rámutatott a jogi szabályozás gyengeségeire. A bizottsági szolgálatok és a magyar hatóságok az idők folyamán megvitatták, milyen strukturális változtatások szükségesek az összeférhetetlenség megszüntetéséhez – hangsúlyozta.
Egy neve elhallgatását kérő másik forrás szerint a kormány pontosan tisztában volt vele, hogy az Országgyűlésnek november elején benyújtott törvénymódosítás nem felel meg az EB által támasztott követelményeknek:
– Kaptunk egy törvénytervezetet, amelyről elmondtuk a magyar hatóságoknak, hogy nem tartalmaz számos kulcsfontosságú elemet. Ennek ellenére úgy döntöttek, hogy a törvényt a parlament elé terjesztik. A parlament elfogadta, és a törvényről értesítették az Európai Bizottságot. Ez történt.
Orbán Viktor: nincs pénz
Magyarország, amíg nemzeti kormánya van, soha egyetlen fillért sem veszít el – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a T. Házban két héttel azelőtt, hogy az ország búcsút mondhat egymilliárd eurónak a 2021–2027 közötti európai uniós támogatásából, mert a hatóságok nem hajtották végre a Brüsszel által befagyasztott pénzek feloldásához kötött feltételeket. A kormányfő a parlamentben arról is beszélt, hogy a gyermekvédelemben 2026 előtt nem lesz fizetésemelés, a pályaudvarok felújítására pedig nincs pénz. Ez utóbbi arra utalhat, hogy a tiltakozások ellenére is kitart a kormány amellett, hogy a pályaudvarokat lényegében privatizálva újítsák fel.
