– Ha elfogadjuk azt a definíciót, hogy választási autokráciában élünk, akkor ennek az is része, hogy a domináns párt menedzseli a saját ellenzékét. Egyes szereplőket tehát próbál segíteni és felemelni, míg másokat lejjebb nyomni. Most az a helyzet, hogy több közvélemény-kutatónál a Tisza Párt ugyanolyan erős, vagy éppen erősebb, mint a Fidesz, miközben a parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok többségét bejutási küszöb alatt mérik – így értékelte Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet vezetője azt a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatot, amely jelentősen megemelné a pártok parlamenti frakciói által elkölthető keretet. Az indítvány értelmében minden képviselőcsoport dupla annyi munkatársat vehet fel, mint eddig, fejenként dupla annyi fizetésért – vette észre nemrég a hvg.hu. A képviselők többet költhetnek a maguk és alkalmazottaik munkájához szükséges felszerelésre és eszközökre, a saját tiszteletdíjuk kétszerese helyett 3,3-szorosát.
Az erőviszonyok átalakulása miatt megváltozott a Fidesz hozzáállása ezekkel a parlamenti ellenzéki pártokkal kapcsolatban
– állapította meg Ember Zoltán Levente. Tavaly ilyenkor még arról beszélgettünk, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mennyi pénzzel fogja büntetni ezeket a pártokat, ma pedig a kormány inkább megemeli a nekik szánt frakciótámogatásokat. Ráadásul a hírekből az olvasható ki, hogy a támogatásokat szabadabban használhatják fel, mint eddig.
Ismeretes: az ÁSZ arra a megállapításra jutott, hogy a 2022-ben szövetségben induló hat ellenzéki párt – a Mindenki Magyarországa Mozgalom közreműködésével – közvetve „külföldről származó tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban” részesült. Ennek összege mintegy 260 millió forint volt. Az ÁSZ által kiszabott büntetés egyenlő arányban oszlott meg az érintett pártok között. További mintegy 1,4 milliárd forint felhasználását az ÁSZ jelzése alapján az adóhatóság vizsgálja.
Kérdésünkre a számvevőszék rögzítette: az ÁSZ „büntetést” nem szabott ki, hanem megállapította az elfogadott tiltott támogatás összegét. A pártokat jogszabály kötelezi, hogy ezt befizessék a költségvetésbe, és ennyivel csökken a pártok állami támogatása is. A tiltott támogatás visszafizetéséről a Magyar Államkincstár jogosult határozatban intézkedni. Az 1,4 milliárd forint ügyében a NAV jogosult nyilatkozni, amely megkeresésünkre későbbre ígért tájékoztatást.
Bár a milliárdos ÁSZ-büntetés fenyegetése egyfajta Damoklész kardja, ami az ellenzéki pártok fölött lebeg, Ember Zoltán Leventét nem lepné meg, ha a közeljövőben nem érkezne olyan levél az adóhatóságtól, hogy levonják tőlük ezeket a pénzeket.
Folynak a találgatások, hogy a hatalom mely pontokon akarja megváltoztatni a választójogi szabályokat, ahogyan azt például Budapesten tette az önkormányzati választok előtt. A Fidesz a parlamenti választókerületek határait már átrajzolta Budapesten és több megyében – a fővárosban egészen extrém egyéni körzetek jöttek létre –, ellenzéki feltevések szerint szóba került az is, hogy a kormánypárt jelentősen megemeli a határon túli mandátumok számát. Ember Zoltán Levente nem tud arról, hogy ebben az ügyben lenne bármilyen fejlemény, de megjegyezte, a határon túli mandátumok kérdése óriási kockázatot jelent a Fidesz számára: megoszthatja a saját táborát, felpaprikázhatja az ellenzéki szavazókat és komoly külpolitikai következményekkel járhat.
Kezdi elveszíteni a Fidesz a kisvárosokat, a magyarok többsége már nem hisz az orbáni csodábanFelreppent az a hír is, hogy a Fidesz leszállítja a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, ám a szerkesztőségünkhöz eljutott értesülés szerint Orbán Viktor döntése nyomán az ötlet lekerült a napirendről. Kerestük a kormányt és a Fidesz parlamenti frakcióját, kérve, erősítsék meg, szükség esetén pontosítsák az információt. Közvetlen választ egyik helyről se kaptunk.
Kocsis Máté fideszes frakcióvezető ellenben a Facebook-oldalán közzétette e-mailben átküldött kérdésünket, amelyhez keresetlen szavakkal írt kommentárt fűzött. Lapunkat „Népszava nevű médiamaradványnak” nevezte, és igyekezete szerint azt próbálta bemutatni, „hogyan működik a baloldali álhírgyártás”. Közölte, hogy fel se merült az 5 százalékos küszöb csökkentése, és mivel az általa alapállításnak értelmezett kérdés sem igaz, a „cáfolata is értelmezhetetlen”.
A lényeg, hogy holnapra jöhet egy cikk, amely szerint “a Fidesz át akarja írni a választási szabályokat 2026-ra, de egyelőre nem teszi” – vélekedett a frakcióvezető. „Rohadt unalmas már, elvtársak!” – zárta bejegyzését Kocsis Máté.
Orbán Viktor a parlamentben: Nem lesz pénz a pályaudvarok felújításáraHa marad az 5 százalékos bejutási küszöb, akkor az ellentmondani látszik annak, hogy a Fidesz erősíteni szeretné a kisebb pártokat.
– Ez egy kétirányú utca – fogalmazott Ember Zoltán Levente. A Fidesz dönthet úgy is, hogy leviszi 2-3 százalékra a bejutási küszöböt, és ezzel ösztönzi saját lista állítására a kis pártokat, de dönthet úgy is, hogy összefogásra és közös indulásra ösztökéli a Tisza Párton kívüli ellenzéket. Ebben az esetben azt a 10, illetve 15 százalékos küszöböt kell eltörölni, amely pillanatnyilag két, illetve három párt közös indulása esetén van érvényben.
Az Iránytű Intézet vezetője azt sem tartja kizártnak, hogy a Fidesz – ha számára nagyon rosszul alakulnak majd a számok – egy tollvonással teljes egészében megszünteti az egyéni választókerületeket 2026 előtt, bevezeti a csak listás választást. Kérdésünkre elismerte, hogy ez valóban csak végszükségben fordulhat elő, és pillanatnyilag a Fidesz mozgása sem ebbe az irányba mutat: az elvi lehetőséggel azonban szerinte számolni kell. A jelenlegi rendszerben ugyanis, ha a Fidesszel szemben kellően erős kihívó jelentkezik, elég könnyen elbillenhet a kétharmados többség a másik párt javára.
