A jövedékiadó-emelés nem magyar találmány, hanem brüsszeli – fogalmazott a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. Az Economx arról tudakozódott a kancelláriaminiszternél, hogy a 4,1 százalékos januári növelés után is a környező államok átlaga alatti tarifákat várnak-e el a hazai üzemanyag-kiskereskedőktől. Gulyás Gergely, válaszát, a valóságnak itt még megfelelően, úgy vezette fel, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának alsó határát az EU határozza meg, amit a környező államoknak is követniük kell. Ez tehát a térségi árak vizsgálatakor nem eredményez eltérést – fogalmazott.
Bár tehát az üzemanyagok jövedéki adójának uniós alsó határa valóban létezik, a magyarországi jövedéki adó ezt ma is meghaladja. Gulyás Gergely állításával szemben tehát a valóság, hogy a jövedéki adó hazai emelése kifejezett „magyar találmány”, pontosabban az Orbán-kormány döntése, amit nem kényszerít ki semmiféle uniós kötelezvény. A jövedékiadó-emelés felelősségének „Brüsszelre” hárítása mindennemű alapot nélkülöz.
Az üzemanyagok literenkénti jövedéki adójának Unió által meghatározott, legalacsonyabb szintje benzin esetében 35,9, gázolajnál pedig 33 eurócent. A két érték 20, illetve 14 év óta változatlan. Ebből következően az a megállapítás, hogy a szomszédos államok közül az immár euróval fizető horvátoknak, szlovéneknek, osztrákoknak és szlovákoknak, januártól bármiben is „követniük” kellene egy évtizedek óta rögzített szintet, értelmetlen. Igaz, ettől még, az alsó korlát betartásával, saját hatáskörben, tehát „Brüsszeltől” függetlenül, bármikor módosíthatják az adómértékeket. Erre már csak az is mozgásteret biztosít a számukra, hogy a Tax Foundation nevű szervezet nyilvántartása szerint mind a négy állam messze áll az engedélyezett alsó határtól.
Az eurót nem használó tagállamok helyi pénznemben kifejezett minimumszintjét az árfolyamváltozás miatt évi egyszer, mégpedig az előző esztendő október 1-i hivatalos árfolyama alapján kell frissíteni. Ha tehát valahol emelkedik a saját pénznemben nyilvántartott minimum, akkor arról szintén nem az EU, hanem saját pénznemük euróhoz viszonyított gyengülése tehet. Ez év elejével épp Magyarországon állt elő ilyen helyzet, amit persze a kormánypropaganda bősz brüsszelezéssel körített.
Magyarország esetében a 2025-ös jövedéki adók minimumszintje, az október 1-i, 397,83 forintos árfolyam alapján, a fix, eurós szintekből kiszámolhatóan, literenként, nettó 142,8 és 131,3 forint. A benzin 152,55, illetve a gázolaj 142,9 forintos, jelenlegi jövedékiadó-szintjéből az következik, hogy a minimum eléréséhez az Orbán-kormánynak januártól nem hogy emelnie, de éppenséggel, nettó 10-11 – bruttó 12-15 - forinttal, csökkentenie kellene a jövedéki adót. A már bejelentett, 4,1 százalékos emelésből, az adóhatóság honlapja szerint, nettó 158,8, illetve 148,8 forintos szint adódik. Ezek az értékek az EU által elvárt minimumot nettó 16-17 – bruttó 20-22 – forinttal meghaladják. Szakértőnk becslése szerint a mostani intézkedéssel jövőre az államkasszába 145 milliárd forinttal több kerülhet ahhoz képest, mint ha a kabinet az unió által még megengedett szinten húzná meg a jövedéki adókat. Ez változatlanul nem jelenti azt, hogy egy kormány, saját hatáskörben, annak politikai következményeit is vállalva, ne emelhetné az adót. E lehetőséggel a többi EU-tagállam él is. A Tax Foundation kimutatása szerint a magyar jövedékiadó-szint az EU 27 tagállama közül benzinben még így is a 4., gázolajban pedig az 5. legalacsonyabb. Vagyis a tagállamok többsége általában inkább sarcolja az autósokat. Bár a hazai jövedékiadó-szint mindig is közel állt az uniós minimumhoz, a Fidesz, 2002 és 2010 között, ellenzékből, rendszeresen, sajtótájékoztatók tömegén követelt az akkori, szociálliberális kabinetektől üzemanyagadó-csökkentést. Ebbéli ígéreteiket 2010 után megszegték.
Négy szomszédunknál nő valamilyen adó
Januártól az euróval fizető környező államokban nem várható az üzemanyagok jövedéki adójának emelése - erősítették meg lapunknak szakértők. Ugyanakkor különböző módosítási elképzelések azért megjelentek. Ausztriában a szén-dioxid-adó növekedése miatt várható néhány eurócentes drágulás, Szlovákiában pedig 20-ról 23 százalékra nő az áfa. Ugyanakkor északi szomszédunknál az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás folyamatos üzemanyagadó-csökkentést követel. Szlovéniában bizonyos kutakra létezik árplafon, amit a kormány gyakran módosít. Most, december közepén például, Ljubljana, a jövedéki adó szinten tartása mellett, csökkentett. Horvátországban nem találtunk adómódosítási szándékra utaló hírt. A környező EU-tagállamok közül csak Romániában nem fizetnek euróval. Bár keleti szomszédunk jövedékiadó-szintje, különösen a gázolaj esetében, szintén távol áll a minimumtól, ott januártól 6 százalékkal nő az érték. Ugyanakkor a helyi híradások között nem találtunk olyat, amely, a magyar kormányhoz hasonlóan, a lépésért, Brüsszelt hibáztatta volna. Unión kívüli szomszédunk még Szerbia és Ukrajna, amelyekre tehát nem vonatkoznak uniós szabályok. Bár háború sújtotta, északkeleti szomszédunknál a hírek szerint januártól szintén nő a jövedéki adó, a kormány és a KSH a hazai üzemanyagárak összehasonlítása során Ukrajna adatát éppenséggel kihagyja. Ez vélhetőleg az ipar kérése lehetett, mivel az ukrán ár rendszerint akár száz forintos nagyságrenddel is alacsonyabb, így igencsak lehúzná az immár a hazai kutak zsinórmértékéül szolgáló, szomszédos átlagot. A legutóbbi tervek szerint Szerbiában januártól a két üzemanyagfajta uniós minimumszintet valamivel meghaladó jövedéki adója nem módosul.
Mindezek alapján nem zárható ki, hogy januártól a magyar üzemanyagárak újfent az adóemelés miatt kerülnek a szomszédok átlaga fölé. Ebben az esetben, ha a kutak ismét el akarják kerülni Nagy Márton szakminiszter haragját, a jövedékiadó-emelést hasznukból kell lecsípniük.
